Századok – 2017

2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése

MÁK FERENC 113 vészig című fejezetek, Iványi Istvánnal társzerzőként pedig A török hódoltság kora , és A XVIII. század története című fejezetek szerzője. Grosschmid Gábor írta A vár ­megye története 1792-től 1848-ig, A szerb vajdaság (1849–1860) , Az alkotmányos élet 1861-ben, A magyar provizorium (1861–1867) és Az alkotmányos aera 1867-től 1870-ig című fejezeteket, míg Thim József Az 1848-49-ik évi események című tanulmányával szerepelt a hatalmas, 640 oldalas kötetben. A második, a várme­gye földrajzát, állat- és növényvilágát, vallásfelekezeteink sokszínűségét, tanügyé­nek gazdagságát, a vármegye népességét, mezőgazdaságát, iparát, kereskedelemét, pénzintézeteit, közlekedési viszonyait, közigazgatási és törvénykezési intézményeit, irodalmát, sajtóját és művészetét, kulturális és humán intézményeit bemutató kö­tet tanulmányait viszont további tizenkét kiváló író, történetíró, lelkész, tanító és közéleti személyiség – közöttük Dudás Gyula mellett Roediger Lajos, Érdujhelyi Menyhért, Kozma László, Csirics Milán, Koch József és Frankl István – foglal­ta össze. Különös szépséget adott a vállalkozásnak, hogy a monumentális mű két kötete Bittermann Nándor és fia zombori könyv- és kőnyomdájában került meg­munkálásra kiváló minőségben. Bács-Bodrogh vármegye egyetemes Monografiája két kötetének hivatalos bemutatójára a megyei közgyűlésen Karácson Gyula megyei alispán jelenlétében, 1896. június utolsó napjaiban került sor. 126 A monográfiához írt Előszó ban a kötetek szerkesztője, Dudás Gyula ezekkel a szavakkal bocsájtotta útjára a hatalmas művet: „Bács-Bodrogh vármegye közönsé­ge hazánk ezredéves fennállásának magasztos ünnepét maradandó alkotással akar­ván a maga részéről megörökíteni, a múltak iránt való kegyelete, s az ősök iránti tisztelete jelét csak úgy vélte legméltóbb módon adhatni: ha ezredéves múltunk történeteit megíratván, azt, mint a rég lezajlott évszázadok hű tükrét, a hon s e vár­megye jelenkori nemzedékének szemei elé tárja, hogy abból a jelen és jövő kornak gyermekei tanulságokat megértsenek, s hogy egy ezredév letűnte után visszatekint­vén a múltra, új erőt gyűjtsenek a másik ezredév küzdelmeihez. E cél lebegett vár­megyénk intéző köreinek szeme előtt, midőn mindjárt a millennáris mozgalmak országszerte történt megindulása kezdetén” a vármegye első közhivatala, a közgyű­lés és a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat közös összefogással eldöntötte 126 Szakirodalom. In: BBTTÉ 12. (1896) 4. füzet. 186.; Uo. Bács-Bodrogh vármegye egyetemes Monografiájáról a fővárosi és a vidéki sajtó általában kedvezően nyilatkozott: Egyetértés, 1896. október 25.; Pester Lloyd, 1896. szeptember 26.; Magyarország, 1896. október 9.; Vasárnapi Újság, 1896. október 18.; Szabadkai Közlöny, 1896. szeptember 13. és október 8. 189–192.

Next

/
Thumbnails
Contents