Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Mák Ferenc: A megyében a hazát szeretni. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat története és működése
MÁK FERENC 113 vészig című fejezetek, Iványi Istvánnal társzerzőként pedig A török hódoltság kora , és A XVIII. század története című fejezetek szerzője. Grosschmid Gábor írta A vár megye története 1792-től 1848-ig, A szerb vajdaság (1849–1860) , Az alkotmányos élet 1861-ben, A magyar provizorium (1861–1867) és Az alkotmányos aera 1867-től 1870-ig című fejezeteket, míg Thim József Az 1848-49-ik évi események című tanulmányával szerepelt a hatalmas, 640 oldalas kötetben. A második, a vármegye földrajzát, állat- és növényvilágát, vallásfelekezeteink sokszínűségét, tanügyének gazdagságát, a vármegye népességét, mezőgazdaságát, iparát, kereskedelemét, pénzintézeteit, közlekedési viszonyait, közigazgatási és törvénykezési intézményeit, irodalmát, sajtóját és művészetét, kulturális és humán intézményeit bemutató kötet tanulmányait viszont további tizenkét kiváló író, történetíró, lelkész, tanító és közéleti személyiség – közöttük Dudás Gyula mellett Roediger Lajos, Érdujhelyi Menyhért, Kozma László, Csirics Milán, Koch József és Frankl István – foglalta össze. Különös szépséget adott a vállalkozásnak, hogy a monumentális mű két kötete Bittermann Nándor és fia zombori könyv- és kőnyomdájában került megmunkálásra kiváló minőségben. Bács-Bodrogh vármegye egyetemes Monografiája két kötetének hivatalos bemutatójára a megyei közgyűlésen Karácson Gyula megyei alispán jelenlétében, 1896. június utolsó napjaiban került sor. 126 A monográfiához írt Előszó ban a kötetek szerkesztője, Dudás Gyula ezekkel a szavakkal bocsájtotta útjára a hatalmas művet: „Bács-Bodrogh vármegye közönsége hazánk ezredéves fennállásának magasztos ünnepét maradandó alkotással akarván a maga részéről megörökíteni, a múltak iránt való kegyelete, s az ősök iránti tisztelete jelét csak úgy vélte legméltóbb módon adhatni: ha ezredéves múltunk történeteit megíratván, azt, mint a rég lezajlott évszázadok hű tükrét, a hon s e vármegye jelenkori nemzedékének szemei elé tárja, hogy abból a jelen és jövő kornak gyermekei tanulságokat megértsenek, s hogy egy ezredév letűnte után visszatekintvén a múltra, új erőt gyűjtsenek a másik ezredév küzdelmeihez. E cél lebegett vármegyénk intéző köreinek szeme előtt, midőn mindjárt a millennáris mozgalmak országszerte történt megindulása kezdetén” a vármegye első közhivatala, a közgyűlés és a Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat közös összefogással eldöntötte 126 Szakirodalom. In: BBTTÉ 12. (1896) 4. füzet. 186.; Uo. Bács-Bodrogh vármegye egyetemes Monografiájáról a fővárosi és a vidéki sajtó általában kedvezően nyilatkozott: Egyetértés, 1896. október 25.; Pester Lloyd, 1896. szeptember 26.; Magyarország, 1896. október 9.; Vasárnapi Újság, 1896. október 18.; Szabadkai Közlöny, 1896. szeptember 13. és október 8. 189–192.
