Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
AZ ERDÉLYI PÉNZÜGYIGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRE TETT KÍSÉRLETEK 1598 ÉS 1604 KÖZÖTT 1102 einkommen administrator und inspector supremus) lett, azaz ő töltötte be az erdélyi jövedelemigazgatói tisztet.52 Kinevezésére 1603. március 1-jén került sor, ahogy ez kiderül 23 pontból álló instrukciójából.53 A bevezetőben azzal indokolták meg Renner kinevezését, hogy a tartomány megvédéséhez és megtartásához szükséges jövedelmek kezelésére és behajtására szükség van egy hozzáértő, hűséges emberre. Az instrukció pontjait a biztosok állították össze, ebben minden bizonnyal segítségükre volt az 1553 júniusában Haller Péternek kiadott utasítás is, ahogy erre a későbbiekben még vissza fogunk térni. Renner elsősorban Basta generálisnak tartozott elszámolással, valamint együtt kellett működnie a számvevőkkel (exactores ), akiket minden bizonnyal Basta és a biztosok neveztek ki. A jövedelemigazgató hatásköre kiterjedt minden egyes jövedelmi ágra, ő irányította a fiskális tulajdonban lévő birtokokat az udvarbírókon keresztül, neki tartoztak elszámolással a sókamarák és bányakamarák vezetői, ő irányította a tized, a huszad beszedését. A közvetlenül a kincstárba érkező jövedelmek típusát és összegét vezetnie kellett a számadáskönyvben, kifizetést kizárólag a számvevők engedélyével kezdeményezhetett, ez alól a generális által kért rendkívüli utalványok jelentettek csak kivételt. Az ő feladata volt a vidéken dolgozó kincstári tisztviselők ellenőrzése, ügyelnie kellett arra, hogy a lakosságot ne dolgoztassák a törvényben meghatározott mértéken túl. Sem az udvarbírók, sem a harmincadosok nem halmozhattak fel hátralékot, neki kellett arról gondoskodnia, hogy minden jövedelem bekerüljön a kincstárba. Aki mégsem szolgáltatta be megfelelően a bevételeket, az ellen a generális tudtával és beleegyezésével akár katonai erővel is felléphetett, lefogathatta és börtönbe vethette a renitens tisztviselőket. Havonta kellett azt is ellenőriznie, hogy a hivatalnokok az instrukciók alapján járnak-e el, amelyeket a biztosok adtak ki számukra. A harmincadhelyek igazgatásánál végezzen alapos munkát – szólt az utasítás –, érje el, hogy növekedjenek a vámbevételek, a harmincadosok helyben csak akkor fizethetnek ki nagyobb összegeket, ha arra a jövedelemigazgató vagy a generális külön engedélyt ad. A harmincadosoknak negyedévente kellett számot adni munkájukról, a feljegyzéseket a számvevőkhöz kellett eljuttatniuk. A jövedelemigazgatónak is lelkiismeretesen kellett vezetnie a számadáskönyvet, 52 ÖStA AVA FHKA Siebenbürgische Akten, r. Nr. 95. fol. 822–829. (régi jelzet: Anhang gemischter Faszikel Siebenbürgen, Urkunden und Varia, Fasc. 1. Nr. 16.) (a továbbiakban: SA UV). A német instrukció latin nyelvű, rövidített másolatában tévesen szerepel a neve Paulus Drinerként, ahol egyébként a dátumot is hibásan adták meg. Lásd uo. fol. 831–833. Szilágyi Sándor jegyzetben közölte a kinevezési okirat bevezetőjét. Lásd EOE V. 47–48. Vö. Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 426–427. 53 A biztosok saját hatáskörükben jártak el Renner kinevezésekor, ezt bizonyítja, hogy az instrukció végén zárómondatként az szerepel, hogy várnak az uralkodó megerősítésére és jóváhagyására. Lásd ÖStA AVA FHKA SA UV r. Nr. 95. (régi jelzet: Fasc. 1. Nr. 16.) fol. 829.
