Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mátyás-Rausch Petra: Az erdélyi pénzügyigazgatás átszervezésére tett kísérletek 1598 és 1604 között
MÁTYÁS-RAUSCH PETRA 1093 alsóbb rendű személyzetéről nem sokat tudunk, de valószínűsíthető, hogy ide tartoztak a Trócsányi által komornik deákként emlegetett igen heterogén cso port tagjai, többek között a sikeres hivatalnok-karriert befutó kisnemes sárdi Gyarmati Gergely, illetve a gazdag kolozsvári polgár, diplomata Kakas István. 19 A komornik deákok feladata kimerült az egyszerűbb adminisztratív teendők ellátásában, nyugtákat adtak ki, vagy ellenjegyezték őket, és egyéb írnoki munkát végeztek.20 Az írnoki munka feltételezi, hogy a kincstári irodában bizonyos tí pusú iratexpediálás történt, jóllehet a prefektus saját hatáskörében minden bizonnyal nem adhatott ki okiratot. Az évente kétszer esedékes elszámolási időszakban itt állították ki a nyugtákat, amelyeket az érintett tisztviselő bemutatott a fejedelmi számvevőknek, akik átvizsgálták a benyújtott iratokat; ha ők nem találtak semmi hibát, akkor került a fejedelem elé az ügy, és végül a fejedelmi kancellária állította ki a hivatalos felmentő levelet.21 A kincstári iroda és a feje delmi kancellária közötti szoros kapcsolatot az ügymenet lebonyolításán kívül az is bizonyítja, hogy a kincstári irodában dolgozó komornik deákok, valamint a kincstári iroda mellett tevékenykedő fejedelmi számvevők között jelentős azon személyek száma, akik a nagyobb vagy a kisebb kancelláriában írnokként kezdték hivatali karrierjüket. 22 A 16. század végén tehát egy, a középkori magyar hagyományokon alapuló, de az erdélyi állam speciális szükségleteihez igazított, bizonyos mértékben centralizált pénzügyigazgatási rendszer keretein belül igazgatták a pénzügyeket. A fejedelmi udvarban működő kincstár irányítója és a fejedelmi számvevők közvetlenül a fejedelemtől függtek, jóllehet az előbbi munkáját befolyásolhatta a mindenkori főkomornyik is. A vidéken dolgozó tisztségviselőket elszámoltatták, így bizton állíthatjuk, hogy a Báthory Zsigmond első lemondását követően kiküldött királyi biztosok egy fejlettebb pénzügyigazgatást vettek át, mint azt korábban gondoltuk. 23 19 Trócsányi Zs.: Erdély központi kormányzata i. m. 334. 20 Az adók beszedésében ellátott szerepükre lásd uo. 306–307. 21 A fentiekben ábrázolt ügymenetet a Bethlen Gábor által 1620-ban kiadott kincstartói utasítás írta le részletesen, de a későbbiekben bemutatásra kerülő Bodoni István számára kiadott utasításban is hasonlóan rendelkeztek, ezért feltételezhető, hogy Bodoni kinevezését megelőzően is így járhattak el. A Bethlen-kori instrukcióra lásd Az erdélyi főkincstartó 1620-iki utasítása. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 5. (1898) 41–43. 22 Vö. Kubinyi A.: A királyi kincstartók i. m. 50.; A kancelláriai karrierekre lásd Trócsányi Zs.: Erdély központi kormányzata i. m. 195., 332.; Gyarmati Gergely deák esete különleges, ugyanis minden bizonnyal apósa, Székesfehérvári András révén került be a kincstári irodába. Nem kellett a teljes szamárlétrát végigjárnia – azaz írnokoskodnia a kancellárián – , egyből a magasabb rangot biztosító kincstári írnoki pozíciót kapta meg. 23 Vö. Kruppa T.: Miksa főherceg i. m. 835.
