Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
SZŐCS TIBOR 1081 korábbra, éppúgy, ahogyan a 12–13. századi adatok alapján feltételezték a tisztség 11. századi létét, vagy az Aranybulla szabályozását (csak a várnépek felett bíráskodjon) visszavetítették a 12. századra is. Ha azonban ezek az azonos nevű tisztségviselők megközelítőleg azonos feladatokat láttak el (gazdasági-igazgatási funkció), akkor felvetődhet, hogy intézménytörténetileg összekapcsolható az eredetük valamilyen módon. A megyei és a királyi curialis comes nagyjából azonos időszakban is tűnik fel, a 12. század elején, körülbelül 15 év eltéréssel (mivel a királyi udvarispán két II. István-kori megjelenését nem lehet pontosan datálni, így pontos szám nem mondható, bár nincs is nagyon jelentősége). A szakirodalomban Váczy Péter nyomán elfogadott nézet szerint a tisztség II. István idején jött létre, és nem kizárólag azért, mert ekkor említik először, hanem mert az 1111. és 1113. évi oklevelek méltóságsorában még nem jelennek meg, „pedig ezek az oklevelek a méltóságok teljes felsorolását adják.”97 Ezen 1113. évi oklevélben találkozunk a megyei udvarispánnal is, tehát az a tisztség ekkor már biztosan létezett. Lehetséges lenne, hogy a Kálmán alatt megjelenő megyei udvarispán mintájára hozta volna létre II. István a királyi udvar saját tisztségviselőjét – hasonló feladatkörrel? És egyáltalán, miért hozta létre Kálmán az udvarispáni tisztséget? Pontos válaszokat források híján nyilvánvalóan nem adhatunk, de úgy érezzük, hogy az utóbbi kérdésre megkísérelhetünk felelni. A válasz pedig a nemzetközi analógiákban rejlik. A curialis comesek eredete Az egyes méltóságviselők latin nyelvű megnevezése többnyire a mintaadó országok példája alapján történt. A 11. századi méltóságok latin megnevezése így a frank–bajor terminológiát követte.98 Ha a curialis comes re vonatkozó körképet – csak „próbaképpen” – kiterjesztjük a szomszédos latin műveltségű országokra, akkor különös dolgot figyelhetünk meg: ilyen nevű tisztségviselő a 11. századi Német Császárság területéről éppúgy hiányzik, mint Csehországból vagy Lengyelországból. Van azonban egy hely, ahol a curialis comes már a 11. századi forrásokban is felbukkan: ez pedig Horvátország. A „felbukkanás” egészen pontosan két 11. századi adatot jelent, mindkettő a horvát királyi udvar tisztségviselőjét takarja. 1069-ben IV. Krešimir horvát király oklevelében ott találjuk a tanúnévsorban az előkelők között Boleszláv curialis co mest is ( Bolesclaus curialis comes ), 99 1075-ben pedig Zvonimir király tanúnévsorában 97 Váczy P.: Központi szervezet i. m. 56. 98 Györffy Gy.: István és műve i. m. 211., 246–247. 99 CDCr I. 114.
