Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1078 szerepkörrel, 83 de a gazdasági, birtokirányítói funkció igen sokáig előtérben ma radt. Az udvarispán kifizetéseket intézett, meghatározta a földbirtokok határait, vagy éppen igazolnia kellett esküvel, hogy a birtok a képviseltjéhez tartozik. Ilyenkor uruk, vagy az általuk képviselt intézmény nevében léptek fel, és sokszor nehezen elkülöníthető, hogy saját intézményesített jogkörük nevében jártak el, vagy az urukat képviselve, annak egyszerű megbízottjaként.84 Ennek az lehet a kézenfekvő magyarázata, hogy a magánbirtokokon nem alakult ki olyan differenciált hatósági személyzet, mint a vármegyékben vagy a királyi udvarban, szükség sem volt erre, így az egyes feladatok is kevésbé különültek el, mint az országos igazgatás közép- és felső szintjén. Az udvarszervezet szolgáltatónépeinek és az etnikai különkormányzatoknak az udvarispánjai, mint említettük, csak a 13. századtól bukkannak fel, így nélkülöznünk kell a legkorábbi adatokat, már ha létezett egyáltalán a tisztség a 12. században (ez az udvarszervezet esetében igen valószínű, a besenyő különkormányzat kapcsán csak feltételezhető). A királyi hirdetők és tárnokok udvarispánja a Váradi Regestrumban egy, illetve két alkalommal is bíróként jelenik meg, 85 egy alkalommal pedig a királyi udvarnokok a státuszperükben az udvarispánjuk színe előtt vallották be a váradi tüzesvas-próba előtt, hogy hamisan vádoltak. 86 Ez utóbbi esetben az udvarispán nem bíróként volt jelen (az eset bírája a nádor volt, ő rendelte el az istenítéletet), hanem inkább „hivatalból”, vélhetően azért, hogy ha a vádlottak udvarszervezethez való kötődése mégis beigazolódott volna, akkor megtehesse a szükséges lépéseket. Ezen kívül egyetlen adatunk van még 1253-ból, amikor a patonai pohárnokjobbágyok birtokperében bíráskodó pohárnokispán a curialis comes ével hívatta össze az összes pohárnokjobbágyot Fehérvárra.87 Ez utóbbi esetben az ispán egyszerű segédszemélyzeteként jelent quem abbas constituerit, eandem potestatem habeat in exercendis iudiciis, quam habuit comes noster dum eundem tenuimus comitatum. – CDCr III. 120., RA 286.). 83 1215: VR 132.; 1219: VR 184., 191., 197.; 1221: VR 320.; 1237: CDCr IV. 30. (RA 621.); 1268: L’ubomir Juck: Výsady miest a mestečiek na Slovensku, 1238–1350. I. Bratislava 1984. 51. 84 1216: PRT I. 643.; 1219: VR 174., 192., 195., 214.; 1220: VR 244–245.; 1222: PRT I. 657.; 1223: PRT I. 661.; 1225: CDES I. 223.; 1226: RP 20.; 1228: ÁÚO XI. 209.; CDES I. 246.; 1232: HO IV. 13.; 1234: CDCr III. 426.; 1258: PRT II. 299.; 1258: PRT II. 306.; 1261: Árpádkori oklevelek 1095–1301. Közzé teszi ifj. Kubínyi Ferenc. (Magyar történelmi emlékek I.) Pest 1867. 39.; 1264: CDCr V. 322.; 1270: MES I. 584.; 1282: Budapest történetének okleveles emlékei I. (1148– 1301). Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és s. a. r. Gárdonyi Albert. Bp. 1936. 204.; 1288: PRT X. 540–541.; 1296: MES II. 385., 389. 85 1208: VR 2. (Tumpaica curialis comes preconum regis); 1215: VR 130. (iudice Iseph tavarnicorum curiali comite); 1217: VR 167. Ez utóbbi esetben „Petur curialis comes Dionisii regie maiestatis camerarii” a tisztség megnevezése, és az ura parancsából ítélkezett („ex praecepto domini sui”). Elvileg az is elképzelhető, hogy Ampod fia Dénes magánbirtokait igazgató udvarispánról volt szó, de valószínűbb, hogy itt is általánosabban a királyi tárnokszervezet tisztségviselőjével találkozunk. 86 1221: VR 285. 87 Kis P.: Szolgálónépi szervezet i. m. 87.
