Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Szőcs Tibor: Miből lett az országbíró? Az udvarispáni tisztségek kialakulása
MIBŐL LETT AZ ORSZÁGBÍRÓ? 1076 venni, ismertetni. Az udvarispán és a földbirtok kapcsolatát nagyon érdekesen festi le egy 1209. évi oklevél. Ebben II. András király egy szepesi földet, amit korábban már Ekbert bambergi püspöknek, felesége fivérének adott, a püspök beleegyezésével továbbadta Adolf prépostnak és nővérének. Az oklevél – leírva a föld határait – megjegyezte, hogy „a legkedvesebb atyafiunk, a bambergi püspök ugyanezen földjének udvarispánja, Lutvinus által jelöltettük ki a földet” Adolf számára.72 Az udvarispánt tehát az oklevél nem egy személyhez, hanem konkrétan a földhöz kötötte: Lutvin a püspök eladományozott földjének volt a curialis comese, ő intézte az átadást, és nem lehetetlen, hogy utána is megmaradt a föld igazgatójaként, vagyis éppúgy a birtokkal együtt adományozták tovább, mint más rajta élő népeket. A 13. század elejétől kezdve már arra is vannak adataink, hogy ezek az udvarispánok a földbirtokon élő szolgálónépeket is igazgatták, amely megnyitotta az utat a bírói hatalom irányába. 1211-ben II. András a tihanyi monostor számára megújította az I. András által kiadott alapítólevelet, és felsorolta a monostor szolgálattevőinek a neveit és egyéb birtokait. A monostor népei között elsőként vette számba, hogy kik azok az udvarispánok, „akiket a mondott király [tudniillik I. András – Sz. T.] arra rendelt, hogy a monostora népeit hasznosan lássák el”.73 A szöveg felsorolta a vélelmezett I. Andráskori udvarispánok jelenkori utódait, „akik ugyanezen a szigeten [tudniillik Tihanyban] élnek”,74 szám szerint öt személyt. Egy bizonyos Istvánnál kiemel ték, hogy ő Sándor udvarispán fia.75 Az eredetük I. András idejére történő vis z szavezetése biztosan tévedés – hiszen az udvarispáni tisztség általában véve is a 12. században jött létre –, és hasonló lehetett ahhoz, ahogy ugyanebben az időben a várjobbágyok is előszeretettel nevezték magukat a „szent király jobbágyainak”,76 az államalapító uralkodóra célozva ezzel. A tihanyi monostor ese tében I. András volt az „origó”, a monostor udvarispánjai az ő alapításáig tudták visszavezetni hivatalukat. Hogy a cím tényleg öröklődhetett, ugyanakkor nem magától értetődően örökölte mindenki, arra maga a felsorolás a példa: az ötből egy esetben emelték ki, hogy már az ő apja is udvarispán volt, egy másik esetben az apát a fiával együtt említették (Pousa filius Zombot cum filio suo Albeo), mint akik mindketten udvarispánok, két tisztségviselő kapcsán viszont nem derül fény ilyesmire. A felsorolt népek jogi státusza éppúgy alávetett volt, 72 per Lutvinum curialem comitem eiusdem terre dilectissimi nostri fratris Bamberguiensis episcopi, iam dictam terram assignari fecimus – CDES I. 123. (RA 243.). 73 Preterea curiales comites, quos prefatus rex ad tuendum salubriter populos monasterii sui constituerat – PRT X. 503. 74 qui in eadem insula degunt – PRT X. 503. 75 Stephan filius curialis comitis Alexandri – PRT X. 503. 76 Zsoldos A.: Várjobbágyság i. m. 29–32.
