Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Gurka Dezső: A 18–19. századi magyar mineralógus-peregrináció művelődéstörténeti konnotációi
A 18–19. SZÁZADI MAGYAR MINERALÓGUS-PEREGRINÁCIÓ 1052 Mineralogie) tükröződött az 1797 decemberében életre hívott Ásványtani Társaság (Societät für die gesamm te Mineralogie zu Jena) névadásában is.39 A jénai egyetem egyik vonzerejét Európa szerte a posztkantiánus filozófia Reinhold nevéhez köthető első fordulata, majd pedig a Fichte és Schelling ottani előadásai és művei nyomán kibontakozó német idealizmus adta.40 Az 1789 és 1819 között immatrikulált magyar hallgatók 544 fős száma hozzávetőleg kétszerese a Göttingenbe beiratkozottaknak, s az ekkortájt német egyetemre járó peregrinusok csaknem negyven százalékát adja. A fent említett tényezőkön kívül szerepet játszhatott a számarány növekedésében a göttingeninél szabadabb tantárgyválasztás is.41 A magyar hallgatók túlnyomó többsége Felső-Magyarországról, egynegyede pedig Erdélyből érkezett.42 A teológia-bölcsészeti és a mineralógia peregrináció később taglalandó közös metszetei szempontjából különösen fontos, hogy a magyar hallgatók kibocsátó területei éppen az ország ércekben és ásványokban leggazdagabb területei voltak. A magyar peregrinusok közül Rumy Károly György jénai tartózkodásáról áll rendelkezésre a legtöbb adat, s ezek alapján a jénai diszciplináris átfedésekről is képet kaphatunk. Rumy előbb Göttingenben töltött másfél évet – ahol 1801-ben Blumenbach professzor gyűjteményeit magyarországi ásványokkal és fosszíliákal gyarapította, s megismertette vele Kitaibel Pál Waldstein Ferenccel közösen kiadott növénytanát43 –, s a következő évben érkezett a Saale menti városba. 1802 húsvétja és 1803 áprilisa között hallgatta a legnevesebb jénai professzorok – így Johann Jakob Griesbach, Christian Gottfried Schütz, Heinrich Karl Eichstädt, Johann Heinrich Voigt, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling, Johann Georg Lenz és Johann Baptist Schad – előadásait,44 s tagja lett az Ásványtani Társaságnak is, melynek 1803. júniusi ülésén A magyar királyság ásványtani leírása című érteke zését, már a szerző távollétében, Dianovszky Sámuel olvasta fel.45 Mineralógiai tevékenységének legfontosabb momentuma az volt, hogy 1803-ban Lenz megbízásából dolgozott a Galicin herceg által adományozott ásványgyűjtemények rendszerezésén.46 Rumy ugyanakkor Schelling természetfilozófiájának kibonta -39 Hans Herz: Von Schillers Berufung bis Fichtes Erlassung. Vorlesungen an der philosophischen Fa kultät der Universität Jena 1789–1799. Jena 1989. 56–61. 40 Lásd Manfred Frank: „Unendliche Annäherung“. die Anfänge der philosophischen Frühromantik. Frankfurt am Main 1997. 225–251., 690–734. 41 Rathmann János: Filozófia és irodalom határán. Arcképvázlatok a felvilágosodás korából. Bp. 2014. 14. 42 Rasche, U.: Von Fichte zu Metternich i. m. 207–210. 43 Kepp Mária: Rumy Károly György Göttingában. Bp. 1938. 91. 44 Bachrach Imre: Rumy Károly György és a jénai egyetem. Bp. 1942. 10. 45 Benedek Klára: A jénai Ásványtani Társaság magyar tagjai. Levelek a magyar felújulás szellemi életének történetéhez. Bp. 1942. 11. 46 Körösy László: Rumy Károly élete. Bp. 1880. 8–26.
