Századok – 2017

2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben

KURUCZ GYÖRGY 1023 kezeléséről szereznek tapasztalatot.64 A főváros élelmiszerellátásában szerepet játszó épületeket, intézményeket (például Halle aux Vins ) is tanulmányozta, s felkereste az Alfort-ban található állatorvosi tanintézetet.65 Párizsból 49 köny ­vet, 4 illusztrációt, 5 modellt, 12 állatgyógyászattal kapcsolatos eszközt küldött Keszthelyre. 66 Franciaországot követően mindkét tanár Svájcnak vette útját, de tudományos intézetet csak Gerics keresett fel, méghozzá Genfben. A Sociéte pour l’Avance ­ment des Arts ipari és mezőgazdasági osztályülésén vett részt, s angliai tapaszta ­latai alapján a cséplés gépesítése mellett szólalt fel.67 Ezt követően Innsbruckon át Itáliába ment tovább, s Lehrmannhoz hasonlóan Piemontot, Lombardiát és Toszkánát is felkereste, s északon az árasztásos rétművelést, a rizstermesztést ta­nulmányozta. Részletesen leírta a bolognai egyetem gyűjteményeit, melyeket már némileg elavultnak tartott, s találkozott Mezzofanti (1774–1849) bíboros­sal is.68 Ezt követően Rómán át Nápolyig utazott tovább, de dél-itáliai útjáról tudományos szempontból különlegesnek tartható észrevételt nem tett. Ezután Lehrmann-nal együtt Milánóból küldte utolsó jelentéseit megbízójuknak, illetve a Directiónak. 69 Összegzés A fentiekben a Georgikon alapítója, illetve örököse koncepciójának megfelelő tanulmányutak előkészítésének elvi és módszertani hátterét, feltételrendszerét, a gyakorlati megvalósulás különböző elemeit vizsgáltuk. Nem törekedhettünk teljességre, hiszen a rendelkezésre álló különböző forráscsoportok gazdag anyaga mindenképpen komplex, monografikus szintű áttekintést igényel, viszont érzé­keltetni kívántuk a két keszthelyi tanár küldetésének a modern szakismeretek recepciója, adaptációja, a kapcsolati háló kiépítése, egyáltalán a folyamatos tu­dásáramlás biztosítása, s így a „Gemeinnützigkeit” szempontjából vitathatatlan értékét, tudománytörténeti egyediségét. 64 OSZK Kt Quart. Hung. 3727/7 fol. 80v. 65 MNL OL P 274 Gerics jelentései. fol. 311. 66 Uo. fol. 328–328v. 67 OSZK Kt Quart. Hung. 3727/8 fol. 68 OSZK Kt Quart. Hung. 3727/10 fol. 120–122. 69 MNL OL P 274 Gerics jelentései fol. 374–377., 505–506v.; MNL OL P 279 Ügyiratok 1825. 144. d. Ternio II (folio nélkül).

Next

/
Thumbnails
Contents