Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1016 engedélyt kellett kérnie a Directiótól.) Fontos megemlítenünk, hogy az instrukció megszabta azt is, mely bankházakhoz fordulhat külföldön.22 Berlinben például az európai hírű Wilhelm Christian Benecke (1779–1860) bankjánál intézhette pénzügyeit, válthatta be hitellevelét.23 Az instrukcióban meghatá rozott ütemezés szerint egy évvel később, 1821 áprilisában kellett Ostendében vagy Dunquerque-ben hajóra szállnia, s átkelnie Angliába, továbbá a csatolt útiterv szerint összesen 183 helység érintésével, felkeresésével kellett feladatait teljesítenie. Lehrmann instrukcióját a csatolt útvonaltervvel együtt 1820. július 25-i dátummal jegyezte gróf Festetics László, s a bevezetőben Gerics utasításához hasonlóan utalt arra, hogy milyen meggondolásból indítja útnak, illetve milyen szerepet szán neki a későbbiek folyamán.24 Eltérést mutat viszont abban a tekintetben, hogy bár az instrukció huszonhat pontból és tíz alpontból áll, nincs olyan jellegű elméleti, elvi bevezetés, mint Gerics utasításában: a megbízó rögtön a konkrét tapasztalati térrel kapcsolatos gyakorlati teendőkre tér ki. Lehrmann tanulmányútja során parkokat, díszkerteket, gyümölcsösöket, kertészeteket, híres borászatokat keresett fel, s a Gerics számára meghatározott forma szerint tett jelentést. A magyar borok értékesítési gyakorlatát érintő megfigyeléseit is kamatoztatnia kellett, úgyhogy ebben a tekintetben Gerics piackutató tevékenységéhez hasonló feladatot kapott. 25 Különbség viszont, hogy egy meghatározott helyszínen, Harlemben kellett elkészítenie első átfogó beszámolóját, s megküldenie Keszthelyre. Ugyanígy fontos megjegyeznünk, hogy jelentéseit, naplóját stb. nem magyarul, hanem németül volt köteles írni,26 ráadásul Harlemben angol és francia nyelvtanárt kellett fogad nia. Fizetése, útjának financiális háttere szintén eltérést mutat, hiszen havi javadalmazása 60 pengő forint volt, egyéb kiadásaira 40 pengő forintot kapott, illetve modellek, könyvek, térképek stb. beszerzésére 100 váltóforintot.27 Semmiképpen 22 Hasonló gyakorlatra van példa a 17. századból, Nádasdy (III.) Ferenc országbíró fia, Nádasdy István európai utazása esetében, lásd Toma Katalin: Nádasdy István európai tanulmányútja (1669–1670). A Kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Bp. 2005. 196–197. 23 MNL OL P 279 Ügyiratok 1821. 124. d. Ternio II. fol. 557v. A berlini bankár 1829-ben kapott porosz nemességet, gröditzbergi birtokát, a kastélyt, az angol ízlés szerint kialakított kertet különösen figyelemre méltónak tartották a korban. Neues Preussisches Adels-Lexicon oder genealogische und diplomatische Nachrichten. Hrsg. L. v. Zedlitz–Neukirch I. A–D. Leipzig 1836. 202. 24 MNL OL P 274 Lehrmann jelentései fol. 8. 25 Uo. fol. 8v. 26 Lehrmann kiválóan fogalmazott magyarul is, lásd a Directióhoz intézett 1826. április 22-én kelt levelét. MNL OL P 279 Ügyiratok 1826. 149. d. Ternio II. (folio és numerus nélkül). 27 A korszak magyarországi pénzügyi viszonyaihoz lásd Vargha Gyula: Magyarország pénzintézetei. Visszapillantás hitelviszonyaink fejlődésére és a hazai pénzintézetek négy évtized alatti működésére. Bp. 1885.; Kurucz Gy.: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés i. m. 563–564.
