Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Kurucz György: Peregrinatio oeconomica. Georgikoni tanárok nyugat-európai tanulmányútjai a 19. század első évtizedeiben
PEREGRINATIO OECONOMICA 1012 vezetni, a megfelelő szakkönyveket, időszaki kiadványokat be kell szerezni, s a jelentéseket három alapelv – hasznosíthatóság, aktualitás, valóság – figyelembe vételével kell elkészíteni. 12 Korábban láthattuk, hogy Festetics György milyen különleges tudáscentrum ként értelmezte a Georgia Augusta szerepét a személyi és szakkönyvtári fejleszté sek tekintetében,13 ezért kellő megalapozottsággal állíthatjuk, hogy a göttingeni egyetem hatása érvényesült a két georgikoni tanár nyugat-európai tanulmányútjának tervezése, előkészítése esetében is. Az igaz/nem helytálló, könyvből, egyéb forrásból szerzett információk összevetése, a valóság megismerésének dilemmája foglalkoztatta ugyanis August Ludwig Schlözert (1735–1809) is nagyhatású statisztikai műveiben, melyek közül nem egy fellelhető volt a keszthelyi gróf könyvtárában, s az objektív információszerzés, a hosszabb külföldi tartózkodás során gyűjtött tapasztalatok regisztrálása tekintetében fontos kiindulópontot jelenthetett.14 Ugyanilyen lényeges elemnek tekinthető Festetics korai terve, mely nek értelmében Pethével kívánta lefordíttatni, illetve magyar viszonyokhoz szabva átdolgoztatni Johann Beckmann több kiadást megért átfogó mezőgazdasági szakkönyvét, melyet a Georgikon hallgatói immáron magyar nyelvű tankönyvként használhattak volna.15 Nem mellékes ugyanis, hogy Beckmann hivatko zott könyvének tematikus szakirodalmi rendszerében például a tudós társaságok időszaki kiadványai (folyóiratok, repertóriumok stb.) mellett nemcsak gazdasági topográfiák szerepelnek, hanem több gazdasági tárgyú tanulmányútról kiadott mű címét is megadja. Az „Oekonomische Reise” címszó alatt Beckmann tizenkét 12 Friedrich Christoph Nicolai: Beschreibung einer Reise durch Deutschland und die Schweiz im Jahre 1781. Nebst Bemerkungen, Gelehrsamkeit, Industrie, Religion und Sitten. 1–12. Berlin–Stettin 1783–1796. 13 A Pethe távozása után jelentkezők mindegyike göttingeni tanulmányaira hivatkozott, így pl. Németh László győri evangélikus tanár, Asbóth sógora. MNL OL P 279 Ügyiratok 1800. 22. d. fol. 384–385.; Johann Beckmann művei rendszeresen szerepeltek a bécsi könyvvásárlási listákon, 1800. július 24-én a „Bétsből hozatott, s Könyvtárba adatott Könyvek lajstroma” szerint ekkor került a keszthelyi családi könyvtárba Beckmann Beyträge zur Geschichte der Erfindungen című 1799-ben Lipcsében megjelent művének negyedik kötete, valamint az általa szerkesztett Physikalische ökonomische Bibliothek 1799-ben Göttingenben kiadott huszadik kötete. MNL OL P 279 Ügyiratok 1800. 21. d. fol. 346. 14 August Ludwig Schlözer: Theorie der Statistik. Nebst Ideen über das Studium der Politik überhaupt. Göttingen, 1804. 69. Lásd még a Festetics könyvtárában fellelhető, Schlözer által közreadott Briefwechsel meist statistischen Inhalts című 1775-ben Göttingenben kiadott munkájának előszavát, melyben svédországi, dániai, s hosszabb oroszországi tartózkodásával kapcsolatban fejti ki módszertani nézeteit. Schlözer életművéhez az újabb szakirodalom vonatkozásában: August Ludwig von Schlözer in Europa. Hrsg. Heinz Durchhardt – Martin Espenhorst. Göttingen 2012. Lásd Bodnár-Király Tibornak szintén e számban közölt tanulmányát. 15 Johann Beckmann: Grundsätze der teutschen Landwirthschhaft. Göttingen–Gotha 1769.; Kurucz Gy. : Keszthely grófja i. m. 228–229.; Beckmann hivatkozott munkájának újabb kiadását Joseph Offner orvos szerezte be Festetics számára Bécsben 1802-ben. MNL OL P 279 Ügyiratok 1802. 30. d. fol. 286–287v.
