Századok – 2017
2017 / 5. szám - TUDÁSÁRAMLÁS MAGYARORSZÁGON 1770–1830 - Sz. Kristóf Ildikó: Alexander von Humboldt és Magyarország. Egy romantikus természettudós jelentősége a magyarországi egyetemes néprajzi érdeklődés kibontakozásában
ALEXANDER VON HUMBOLDT ÉS MAGYARORSZÁG 1000 ábécébe és lassacskán minden nyugat-európai nép ábécéjébe is. Ld. M. Hug zseniális munkáját az írás feltalálásáról, 1801, p. 30.”40 E szerint a reprezentáció szerint a magyarok, mind nyelvüket, mind származásukat tekintve kívülállónak, egzotikum nak számítottak. A fentihez hasonló próbálkozásoktól eltekintve azonban a humboldti földrajz, etnografikus, illetve nyelv-földrajz abban a tekintetben, hogy hová klasz szifikálta a magyarokat, illetve hogy milyen szaktekintélyekre hivatkozott mindezt alátámasztandó, valójában meglepően tájékozottnak tűnik. Humboldt Magyarországról inkább realisztikus és – a korszakban hozzáférhető ismeretekhez viszonyítva – szinte naprakész tudással rendelkezett. A Berghaus-féle Physikalischer Atlas például, amit Humboldt felügyelete alatt szerkesztettek Gothában (1852), a magyarokat (die Magyaren ) legtágabban az úgynevezett „finn-tatár” népcsaládba (Finnisch-Tatarische Völker-familie ) sorolta be, azon belül a finnugorok közé ( die Ugrischen Finnen), s azon is belül a vogulok és az osztjákok legközelebbi nyelvro konaiként tárgyalta. Auktorokként pedig nem mások munkásságára hivatkozott, mint Gyarmathi Sámuelére (1751–1830), nevezetesen Affinitas linguae Hungaricae cum linguis Fennicae originis című munkájára (Göttingen 1799), valamint Reguly Antaléra (1819–1858), aki utóbbi 1843–44-es ázsiai utazását (a mordvinok, osztjákok, cseremiszek, csuvasok közé) hosszabban is tárgyalta, sőt megemlítette Regulynak a szentpétervári cári akadémia kiadványában 1844-ben megjelent egyik tanulmányát is. 41 Gyarmathi és Reguly munkái esetében nincsen közvetlen bizonyíték arra, hogy Humboldt személyesen is olvasta azokat, hiszen a Berghaus Atlas t többen írták, illetve szerkesztették. Csak annyit vehetünk bizonyosra, hogy e két magyar tudós munkássága nagyon is bekerült a korabeli európai humánföldrajzi tudás áramába. Legkevesebb négy másik magyar (illetve magyar vonatkozású) munka esetében viszont valószínűsíthető, hogy Humboldt kézbe vette, használta azokat. Humboldt magyar forrásai Magyar(országi) tudósoktól Magyarországra vonatkozóan Humboldt műveiben három ilyen munkát találtam. Egy térképet: Lipszky János korabeli Magyarország-térképét és két könyvet: a Thuróczy-krónikát, valamint Johann Christian Engel Magyarország-történetét. 40 Humboldt, A.: Vues des Cordillères i. m. II. 356. A magyar fordítás a sajátom [ Sz. K. I.]. 41 Physikalischer Atlas. Hrsg. Heinrich Berghaus. Gotha 1852.
