Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
1544 SOMOGYVÁRI LAJOS elkeseredést okoz a kibontakozást remélő lakosság körében és eltér a kormány eddigi politikájától. A szülők és a tanulók hangulata és „politikai légköre” miatt ez a döntés „teljes kivihetetlen” — zárta összefoglalóját.29 Kónya Albert január 29-én küldött ki körlevelet amely szerint szakközépiskolákban nem tartható hittan (a fizikai munkások és a műszaki értelmiség utánpótlását biztosító intézményektől mindenképpen távol szerették volna tartani a hitoktatást), a gimnáziumi igazgatóknak pedig fel kell venniük azokkal a szülőkkel a kapcsolatot, akiknek a gyerekei csak 1956. október 23. óta jártak hitoktatásra.30 Az érintett szülőkkel szóban vagy az ellenőrző könyvben, írásban kellett közölniük, hogy gyermekeik az 1956—57-es tanévben nem járhatnak hittanra, s majd csak a következő tanévre való beiratkozáskor jelentkezhetnek újra. Hittanórát ezután csak a tanítási órák után lehetett tartani, a pedagógusoknak pedig kötelezővé tették a „politikai reakció” elleni fellépést, valamint segíteniük kellett igazgatóik munkáját a helytelen nézetek leszerelésében. Mint a fentiekből látható, Kónya ekkor már a korábban kiadott utasításokkal ellentétes álláspontot közvetített az iskolák felé, ami egyértelműen a január 24-i kormányülésnek köszönhető. Rendteremtés az iskolákban A hitoktatás elleni sajtókampány folytatódott. A Népszabadság például külön cikkben számolt be egy ötödik osztályos kislányról, aki társai gúnyolódására válaszul kiállt az egész osztály elé, és azt mondta: „Én akarok oroszra járni, és én nem megyek hittanórára. Az én szüleim kommunisták és én is az akarok lenni...”31 Hamarosan már lincselésekről számolt be az újság. Eszerint egy tíz éves fiút a lábánál fogva akartak felakasztani társai („ahogy októberben látták”), mert nem jelentkezett hittanra és pogány. Az incidenst — így a lap — a helyi plébános látogatása előzte meg. A cikk egyértelműen ok-okozati kapcsolatot sugallt a két esemény között és a Minisztérium korábbi rendelkezéseit okolta a „hasonló eseményekért”, a papok hangulatkeltéséért.32 Rendőrségi hírek szerint vidéken is terjedt a hitoktatás körüli hisztérikus hangulat: Sátoraljaújhelyen egy fogasra felakasztott általános iskolás fiút eszméletlen állapotban vágtak le (korábban a fiú megtagadta a hittanórán való részvételt), Mosonszentjánoson pedig 10-13 éves lányokat fojtogattak és szekrénybe zártak addig, amíg meg nem fogadták, hogy hittanra fognak járni. A beszámoló szerint ezek az atrocitások „az ellenforradalmárok bujtogatásának” voltak köszönhetők, és tanulságként 29 Uo. Feljegyzés Kónya elvtárs részére. 1957. január 25. 30 A szakközépiskolát, mint új intézménytípust az 1961. évi III. törvény hozza majd létre, 1957-ben még csak kísérleti szakközépiskolák léteztek az országban. 31 Ez olyan kényes kérdés... Egy pedagógus naplójából. Népszabadság, 1957. január 26. 7. Figyelemre méltó, hogy az idegennyelv-oktatás és a hittan kérdése itt is összekapcsolódik. 32 P. I.: Tízesztendős „keresztesvitézek” Népszabadság, 1957. január 27. 7.
