Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1543 állították vissza.23 Ennek egyik következményeként csak azok vehettek részt hittanórán, akik még a tanév megkezdése előtt jelentkeztek arra. Kónya Albert javaslatát az egyházakkal való tárgyalás felvételéről, az egyházi helyiségek igénybevételéről elutasították.24 A kormány nyilatkozatában a fakultatív hitoktatás teljes mértékű biztosításával — a részvétel és rész nem vétel szabadságával — indokolta a döntést, álláspontja szerint ugyanis az iskolákban az elmúlt hetekben a „politikai reakció tevékenysége következtében olyan helyzet alakult ki, amelyben nincs biztosítva a vallásoktatásban való részt nem vétel szabadsága.”25 A nyakatekert megfogalmazás azt sugallta, hogy az 1957 eleji helyzet a hittanra nem járók jogait sértette, így az ő érdekükben kellett visszavonni az előző utasításokat. Az érvek közt szerepelt még, hogy olyan helyzet alakult ki, amely az iskolai élet rendjét, fegyelmét súlyosan megzavarta, s az ifjúság nevelését negatívan befolyásolta, valamint hogy „a megrövidült tanév” eredményes befejezéséhez is szükség volt az újabb módosításra. A Minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve egyértelműen Kónya Albertet nevezte meg a történtek felelőseként, s a kormánybiztos tudtával és vele egyetértésben kiadott január 1-jei utasítást a „kormány ellen elkövetett legsúlyosabb ellenforradalmi cselekedetnek” nevezte.26 Kádár január 29-én, az MSZMP IKB Ideiglenes Intéző Bizottságának ülésén ugyanezt a rendeletet az „ellenséges erők” iskolák frontján végrehajtott támadásaként értékelte.27 A kormány véleményének előzetes kikérése nélkül meghozott utasítás kiadásával a minisztertanács szerint durva hibát követett el a minisztérium, s ez lehetőséget nyújtott visszásságok elkövetésére Budapesten. A döntésről fennmaradt dokumentumon található név nélküli, feltehetőleg Kónya Alberttól származó, ceruzával készült megjegyzések ugyanakkor a döntéshozók közti nézetkülönbségekről is tanúskodnak, illetve újabb problémák megjelenését prognosztizálják.28 Eszerint többek között fennáll a régi módszerek visszatérésének veszélye, valószínűsíthető a minisztérium tekintélyvesztése, s hogy muszáj lesz a sajtóban magyarázatot adni arra, hogy a visszalépés miért nem tekinthető erkölcstelennek. Kálmán György másnap tiltakozott az őt rendkívüli aggodalommal eltöltő döntés ellen, amely szerinte beláthatatlan következményekkel járhat, mivel 23 MNL OL XIX-I-2-j 4. d. 273/1957. A hittan és az idegennyelv-oktatás kérdése a későbbiekben is többször egymás mellé került, hiszen a forradalom után nagyon sok iskolában újra elkezdték a nyugati nyelvek (német, angol, francia) tanítását és csak kevés helyen döntöttek az orosz mellett, ami szintén zavarta az oktatásügy irányítóit. 24 Jelentés a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány számára a hitoktatás helyzetéről és problémáiról. 1957. január 24. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei, i. m. 339. 25 Uo. 26 Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei. 1956. november 7. - 1958. január 25. Szerk. Baráth Magdolna. Bp. 2009. 188-189., 194-196. 27 Uo. 189. 28 A döntésről készült piszkozati példány — amin a bejegyzések találhatók - Kónya Albert személyi anyagában található. MNL OL XIX-I-2-j 4. d. 273/1957.
