Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján
954 SEBŐK RICHÁRD III. A királyi ülnökök csoportjáról megállapítható, hogy a vizsgált periódusban 23 fő töltötte be ezt a tisztséget. Közülük összesen két személy jutott kúriai pozícióból ebbe az állásba: mindketten érseki ülnökök voltak korábban, azaz nagy többség itt kezdte meg kúriai karrierjét. A tárgyalt pozícióból azonban előre is csupán egy irányban léptek a bírák: ahogy már említésre került, a hétszemélyes táblai köznemesi ülnöki státusz felé. A 23 személynek azonban pusztán egyötöde jutott el ide, négyötödük megmaradt abban az állásban, amelyben megkezdte (s ezek szerint be is fejezte) kúriai hivatalviselését. Utóbbiakra példa Nedeczky Ferenc, aki Komárom vármegyei alispánsága után56 1757-ben került a Királyi Táblára,57 58 ahol nyugalmazásáig tevékenykedett. Családja jövőjét többféleképpen is biztosítani akarta: először is feleségül vette Beniczky Johannát, Beniczky István királyi ülnök testvérét,68 majd elérte azt is, hogy fiát, Nedeczky Andrást kinevezzék a Királyi Táblára személynöki ítélőmesternek.59 A királyi ülnökök közül még Rudnyánszky József is felhozható példának, de ő inkább atipikus karrierje miatt érdemel említést. Rudnyánszky 1731- 1740 között Pest-Pilis-Solt vármegye ügyészeként tevékenykedett,60 majd a Királyi Tábla érseki ülnöke lett 1748-ig, ezután 1757-ig töltötte be a királyi ülnöki állást. Az 1750-es évek végén felkerült a Hétszemélyes Tábla köznemesi ülnökei közé, 1773-ban elnyert bárói rangja61 pedig lehetővé tette számára, hogy a Hétszemélyes Tábla főnemesi ülnökei sorába emelkedhessen. Ebben a pozícióban fejezte be kúriai karrierjét 1782-ben. Rudnyánszky esetében érdemes alaposabban szemügyre venni családi kapcsolatait is, melyek egyértelműen magyarázhatják karrierjét. A Nyitra vármegyei származású Rudnyánszky 1735-ben vette feleségül báró Száraz Juliannát, három évvel apja, báró Száraz György személynök halála után.62 Fekete Nagy Antal a következőképp jellemezte a korábbi személynököt: „Száraz György tipikus XVIII. századi egyéniség, abból a földéhes magyar fajtából való, aki a hódoltsági területek visszaszerzésével megnyíló vagyonszerzési lehetőségeket a legeredményesebben gyümölcsöztette családja számára. A bárói rangra emelt és királyi személynökségig emelkedett Száraz a teljes ismeretlenségből tűnik fel egyszerre. [...] Házasságába nem hozott semmi ingatlan vagyont, de annál nagyobb gyakorlati, 56 1 753-ban Komárom vármegyei alispán volt. Nagy Magyarország családai i. m. VIII. 113. 57 1 757. augusztus 11-én nevezték ki. Nagy /.: Magyarország családai i. m. VIII. 113. 58 Szluha M.\ Felvidéki II. i. m. 498. 59 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. kötet. Bp. 1980-1981. (Hasonmás kiadás), IX. 841-842. 60 Kiss Anita: Pest-Pilis-Solt vármegye archontológiája, 1715-1750. In: Tanulmányok Pest megye múltjából IV. Bp. 2012. 36. 61 A királyi könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, eló'név és honosság adományozásoknak, 1527-1867. Összeállította: Illésy János - Pettkó Béla. Bp. 1895. 184. 62 Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes családjai. II. kötet, L-Zs. Bp. 2005. 386.
