Századok – 2016

2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sebők Richárd: Professzionalizáció az igazságszolgáltatásban a 18. században a Királyi Kúria köznemes bíráinak példáján

PROFESSZIONALIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN A 18. SZÁZADBAN 949 például Tóth Árpád,26 Benedek Gábor26 vagy Olga Khavanova,27 akik munkáik elméleti alapjaihoz — a hivatkozásaik szerint — Max Weber a racionális ál­lam,28 a politika mint hivatás29 és a bürokratikus uralom30 értelmezése körüli gondolatait tartották relevánsnak írásaik elkészültekor. A másik nagyobb cso­port tagjai a főként amerikai szerzők11 eredményeit vették át, a magyar törté­nészek közül leginkább Vári András,32 Keller Márkus,33 míg a fiatalok közül Magos Gergely34 neve említendő' meg. Az elsó' csoport alapműveinek rövid kri­tikáját Olga Khavanova,36 míg a másodikét Vári András36 fogalmazta meg. Sem Weber, sem az angolszász szerzők mellett magamat el nem kötelezve rendkívül tömören kiemelném, hogy Weber a „hivatalnokuralmat” és szaksze­­rűsödést az „alkalmazáson, fizetésen, nyugdíjon, előléptetésen, szakszerű kép­zésen és munkamegosztáson, szilárd hatáskörön, aktaszerűségen, hierarchi­kus alá- és fölérendeltségen nyugvó bürokratikus hivatalnoki”37 apparátusá­ban látta, míg utóbbiak a következő ismérvek minél több megnyilvánulásában: felsőfokú szakképzés, a szolgálat etikája, viselkedési kódex, autonómia, piaci monopóliumra törekvés, presztízs, vizsgarendszer, gazdasági különállás és karrierlétra.38 Az előbbi összevetésből jól láthatóak a két megközelítés azonos-25 Tóth Árpád'. Hivatali szakszerűsödés és a rendi minták követése. Tanulmányok Budapest Múltjából XXV. (1996) 27-60., különösen 28.; Uő: Pest város tisztviselői az 1820-40-es években. In: írástörténet - szakszerűsödés. A Hajnal István Kör velemi konferenciája 1992. szeptember 10-12. Szombathely 2001. 133-140., különösen 133-134.; Uő: Nemesség, polgárság és honorácior értelmiség határán, Városi tisztviselők a késő rendi társadalom korszakában. Századok 149. (2015) 1093-1111., különösen 1094. 26 Benedek Gábor: Szakszerűsödés és mobilitás a dualizmuskori bürokráciában. In: írástörténet - szakszerűsödés, A Hajnal István Kör velemi konferenciája 1992. szeptember 10-12. Szombathely 2001. 141-148., különösen 144. 27 Olga Khavanova: „Kitűnő tehetséggel ellátott, különböző nyelveket tudó, jogok tudásával rendelkező...”, Hivatalnoki pályafutások a Magyar Kamaránál a felvilágosult abszolutizmus idejében. Századok 148. (2014) 1209-1228. 28 Max Weber: Állam, politika, tudomány. Bp. 1970. 368-461., különösen 385. 29 Max Weber: A politika mint hivatás. Bp. 1989. különösen 16. 30 Max Weber: A bürokratikus uralom lényege, feltételei és kibontakozása. In: Uő: Gazdaság és társadalom. Bp. 1967. 257-300., különösen 257-265. 31 Csak a legismertebbeket említve: Talcott Parsons: The professions and Social Structure. Social Forces 17. (1939) 457-467.; Magali Sarfatti Larson: The Rise of Professionalism, A Sociological Analysis. Berkeley - Los Angeles - London 1977.; Harold L. Wilensky.: The Professionalization of Everyone? American Journal of Sociology 70. (1964: 2. sz.) 137-158. magyarul Uő: Minden szakma hivatás? Korall 42. (2010) 19-53. 32 Vári András: Szakszerűség és vállalkozás a késő 18. és a 19. században. In: írástörténet — szakszerűsödés. A Hajnal István Kör velemi konferenciája 1992. szeptember 10-12. Szombathely 2001. 121-126. Uő: Félprofik, parciális polgárok, egészen úriemberek? A professzionalizációs folyamat útjai és kutatási alternatívái a 19. századi Európában. Korall 42. (2010) 151-178., különösen 151-156. 33 Keller Márkus: A kelet-közép-európai változat: a középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. században Magyarországon. Korall 42. (2010) 103-130. 34 Magos Gergely: Kiterjedt állam — beteljesületlen álom: a magyarországi gyógyszerészet professzionalizációja. Korall 42. (2010) 54-76. 36 Khavanova, O.: Hivatalnoki pályafutások i. m. 1209-1211. 36 Vart A.: Szakszerűség i. m. 122-123. 37 Weber, M.: Állam i. m. 385. 38 Vári A.: Félprofik i. m. 153. 6. lábjegyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents