Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 943 li meg, hogy az európai, illetve hazai (dunántúli, erdélyi) udvarkutatás másmás korszakokra és társadalmi környezetre vonatkozó módszertani párhuzamaiból merítve egy 16. század végi, militarizált, háborús határtérségben elhelyezkedő', kálvinista fó'úri udvar monografikus, szinten teljességgel ismeretlen köznemesi környezetéről rendszerszerű képet fessen. Célom az volt, hogy fontos adalékokat kínáljak a felső-magyarországi határrégió kutatásához és a földesúri familiaritás problémáihoz azáltal, hogy a magyar történettudományban egyszerre (együtt) sohasem vizsgált négy tényezőnek (Felső-Magyarország speciális helyzete, a 16. század végének viszonyai, kálvinista felekezet és udvari vagy szervitori kör) a szerencsés közös halmazát adó ecsedi Báthory-udvar szervitori körét definiáljam, próbáljam meg csoportosítani, és legalább érzékeltessem kiterjedtségét és politikai-kulturális jelentőségét. Ez a kutatás kiindulópontja szeretne lenni egy ecsedi Báthory István politikai működését, történeti jelentőségét összegző nagyobb munkának és egy olyan társadalomtörténeti igényű adattárnak, amely a térség politikailag igen aktív, két-három országban is politizáló tagokat adó 16. század végi köznemesi elitjét térképezné föl. Az eddig feltárt források alapján az ecsedi udvar egy folyamatosan változó, és alapvetően mégiscsak pusztán három állandó vonás alapján megfogható közösség volt. E három vonás: a dominusz személye, a szolgálat (mint a társadalmi viszonyt tematizáló cselekvés ténye vagy hiánya) és a harmadik a földrajzi tér, az élet térbeli kerete. Életszerűbb lesz majd tehát a szükséges menynyiségű életrajzi és egyéb adat birtokában olyan csoportok szerint (is) megvizsgálni Báthory István szervitori köreit, amilyenekbe ő maga sorolta szolgáit. Végrendeletében egyszerre említi és ajánlja nyomatékosan örökösei figyelmébe különösen kedves embereit: Macskássy Mihály, Pethő István, Bessenyey Mihály, Tatay István, Vetéssy László, Szeghy Benedek életének föltételezhetően számos érdekes és a problémakörre jellemző metszéspontja van. Fontos feladata a kutatásnak, hogy megvizsgálja: a kihalt ecsedi Báthory-család társadalmi körei hogyan épültek be a szomszédos és örökösként fellépő udvarokba. Különösen Báthory Gábor, az ecsedi Báthory István örököse és majdani fejedelem esetében — Vetéssyt, Czeglédi lelkészt vagy Csorvássyt emelhetjük ki az itt tárgyaltak közül — izgalmas, de a Bocskai István-féle família és udvartartás sem érdektelen ebből a szempontból, amint azt Dúló Gergely hajdúkapitány karrierje mutatja. Földrajzi értelemben és időben is messzire vezet, de országos jelentőségű kérdés ecsedi Báthory István dunántúli köreinek tisztázása. Szervitorai, hívei, barátai közt nem egy olyat találunk, aki az 1566 után keletre pártoló-húzódó régi dunántúliak közül származott. A Báthoryval familiárisi viszonyba nem hozható, ám vele dokumentálhatóan kapcsolatban álló Gyulaffyakon kívül megemlíthetjük új adataink közül nagymaróti Komornyik Mihályt, akinek apja, János a Somogy megyei Nagymarót várkapitánya volt 1566-ig,225 226 fiát pedig Kereky János szomszédságában találjuk birtokosként.226 Ok azért igazán fontosak, mert jelzik, hogy a korban az ékként betüremkedő 225 Költő László - Dobó Bernadett: Egy 15-16. századi veretes öv restaurálása és rekonstrukciója. Somogyi Múzeumok Közleményei 16. (2004.) 237. 226 www.cherechiu.ro, 2016.05.15.
