Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 939 mayról tesz említést: „János deák írt egy Apológiát, im kegyelmednek küldtem, videndi causa.”191 Rimay Báthory közegében való jelenlétére még a tizenöt éves háború korszakából is van adatunk, a költő ugyanis saját bevallása szerint a „Minden dolgok között láthatsz viszáltatást” című művét Fülek, Szécsény és egyéb várak visszafoglalásakor írta, és így valószínűleg a felvidéki hadjáratban vezető szerepet vállaló országbíró mellett tartózkodhatott.197 198 Rimaynak az országbíró környezetével való szoros viszonyára bizonyítékul szolgál még egy levél, amelyet a költő bátyja vidóci birtokáról írt Telegdy Pálnak.199 Ha pontosan nem is meghatározható, hogy milyen intézményi függés kapcsolta össze Rimayt Báthoryval, annyi bizonyos, hogy jelenléte az ecsedi udvarban több szempontból is hatással volt mind az országbíró életére, mind pedig személyes környezetére. Habár feltételezhető, hogy ecsedi Báthory István korábban is kapcsolatban állt Balassi Bálinttal,200 Rimay személye csak tovább mélyíthette ezt a viszonyt. Báthory irodalmi kapcsolatainak tekintetében pedig külön kiemelendő az a tudós nemesi kör, amelyben Balassi Bálint élete utolsó éveiben élt és alkotott. Nem más ez, mint a „Pallas ivadékainak” társasága, amelynek tagjait Rimay a Balassi-epicédiumnak Darholcz Kristófhoz intézett latin ajánlásában tételesen fel is sorolta.201 így ide sorolhatjuk a kor nemesi tudós elitjének olyan képviselőit, mint Istvánffy Miklós, Forgách Mihály, Révay Péter, Káthay Mihály vagy épp Szokoly Miklós.202 Rimay ezekhez kapcsolta azt a magasabb műveltséggel rendelkező nemesi réteget, amelyhez Darholcz mellett hozzátartozott még ecsedi Báthory István,203 Homonnay Drugeth István és talán Rákóczi Zsigmond is.204 Habár nem kizárt, hogy Báthory csak olvasóként volt jelen a „Pallas ivadékainak” társaságában,205 az már a körben tevékenykedők névsora alapján is látható, hogy az irodalompártoló protestáns főúr famíliájának tagjai is — itt kiváltképp Szokoly Miklósra gondolva — összeköttetésben álltak a korszak vezető literátor-politikusaival. Ecsedi Báthory István Rimayhoz fűződő viszonyát csak akkor érthetjük meg igazán, ha megvizsgáljuk egymás költészetére gyakorolt hatásukat is. A problémakör vizsgálata irodalomtörténészi felkészültséget igényel, de ahogy az Komlovszky Tibor nyomán egyértelműen megállapítható: a kor általános válságtudatának, a kivételes morális érzéknek, illetve a protestáns bűntudat megjelenésének Rimay műveiben oka lehetett a külföldi példa — tudniillik 197 Keserű B.: Rimay i. m. 48-49. és Régi Magyar Költőit i. m. 577. 198 Régi Magyar Költőit i. m. 577. és Ferenczi ZRimay i. m. 42. 199 JeneiF.: Rimay i. m 311. és Keserű B.: Rimay i. m. 20° grre utal az 1Sj hogy ecsedi Báthory István birtokában volt például Balassi „Füves Kertecskéje". Jankovics J. - Kőszeghy P.: Telegdy Kata i. m. 36. 201 Rimay János: Balassi-epicédium. In: O szelence. Magyar barokk költészet. Szerk. Orlovszky Géza. http://szelence.com/rimay/epicedium.html, 2016. március 6. 202 Rimay J.: Balassi i. m. illetve Klaniczay T.: Pallas i. m. 28-29. 203 Klaniczay Tibor: A szerelem költője. In: Uö: Reneszánsz és barokk: Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Szeged 1997. 147—235., 230. 204 Szabó András: A Balassi-epicédium és Rákóczi Zsigmond. Irodalomtörténeti Közlemények 86. (1982: 5-6.sz.) 645-649., 647. 205 Nemeskürty István: Balassi Bálint. Bp. 2004. 209.
