Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
920 KOVÁCS DÓRA ügyben királyi jóváhagyásért folyamodott az uralkodóhoz.47 Máskor a horvátországi eredetű, ám szintén felső-magyarországivá vált Melith család horvát ügyeiben közvetített. Csicsva és Füzér Báthory István felső-magyarországi birtokainak két fontos vára volt. A Varannó mellett található csicsvai vár stratégiai fontossága mellett is különleges volt Báthory számára, mint gyermekéveinek helyszíne.48 Ennek megfelelően végrendeletében is megemlítette a várat, illetve annak tiszttartóját és főporkolábját, Szeghy Benedeket.49 50 51 A szöveg tanúsága szerint Csicsván tizedesek, drabantok, gyalogosok és udvarbíró is szolgált.60 Füzér várára Perényi Gábor halálát követően a környékbeli nemesek között igen nagy igény mutatkozott, ám az erődítmény és a hozzá tartozó birtokok sorsa valójában már akkor eldőlt, amikor Báthory Miklós és György 1569-ben adománylevelet szerzett a várra.61 Füzér körül azonban ezután sem csillapodtak az indulatok, ami jórészt ecsedi Báthory István hatalmaskodó tiszttartójának, Bácsmegyey Gáspárnak volt köszönhető. Az ő személyén keresztül pillanthatunk be két jelentős főűr, Rákóczi Zsigmond és Báthory István elhúzódó konfliktusába is. Bácsmegyey, akit Báthory feltétlen bizalma jeleként főtestamentumosának jelölt végrendeletében,52 egy Rozsályi Kun-lánnyal kelt egybe, beházasodva ezzel egy vagyonos szatmári családba.53 1589-ben Bácsmegyey már mint füzéri tiszttartó jelenik meg a forrásokban, és ekkortól kezdve érkeznek a személyéhez köthető panaszok Báthoryhoz. Az első jogsértés 1589 márciusában esett meg, amikor a regéci uradalom tiszttartója elküldte embereit Vágásra, hogy behajtsanak egy régi búzaadósságot, amelyet még Mágóchy Gáspár adott Thernyei György deák jobbágyainak. A regécieket ekkor Bácsmegyey Gáspár meglövöldöztette és szálláshelyükről kivonszoltatva megverette a füzéri jószág népével és Réthei Péter radványi jobbágyaival. A regéciek közül tizenegyet elfogatott és Füzér várába zárt. Minthogy az eset nem Báthory birtokán történt, Bácsmegyey jogtalanul járt el, a regéci uradalom tulajdonosa, Rákóczi Zsigmond pedig az országbíróhoz fordult törvényes elégtételért.54 Scriptores 7.: Gr. Illésházy István nádor följegyzései. Kiad. Kazinczy Gábor. Pest 1863. VII. lap). 1605 végén a források (ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 89. Konv. 1605. november föl. 85.) már néhaiként emlegetik. 47 A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára III-IV. Kiad. Géresi Kálmán. Bp. 1885- 1887. III. 585-586. 48 Zoványi Jenő: Czeglédi Ferencz életrajzi adatairól. Századok 52. (1918) 208-216., 214. 49 Végrendel et i. m 87. Szeghy Benedekről a kutatás ezen pontj án igen kevés inf ormáció ál 1 rendelkezésre. A kisnemesi Szeghy család a Zala megyei Bikról költözött fel Trencsén megyébe a XVI. század második felében. L. Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke I. kötet A-0 szekciók, Archivum familiae Szeghy. Bp. 1974. 57. 50 Végrendelet i. m 87. 51 Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár. (Borsodi Kismonográfiák 11.) Miskolc 1980. 66. 52 Végrendelet i. m 28. 53 Ebié Gábor: A nagykárolyi gróf Károlyi család leszármazása a leányági ivadékok feltüntetésével. XXV. Bp. 1913. 54 MNL OL MKA E 200 Acta Diversarum Familiarum (1527-1877) 6. Nr. 60. (a továbbiakban: MKA ADF)
