Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
918 KOVÁCS DÓRA szálakkal kötődő Telegdy Pál.26 Ecsedi Báthory István tekintélyét jelzi, hogy több ízben is felszólította Telegdyt, készítse fel szolgáit különböző, általa vezetett hadi vállalkozásokra, és barátja rendszerint eleget is tett a főúr kéréseinek.27 Báthory dominuszi szerepe a nála intézményi függésben szolgálókon túl vélhetően kiterjedt közvetlen környezete olyan nemesi családjaira is, akiknek szüksége lehetett az országbíró oltalmára — például az erdélyi birtokaikat elvesztett és menekülni kényszerülő Telegdyek is ide sorolhatók.28 Ecsedi Báthory Istvánnak a térségben állandósuló hadi helyzet miatt szüksége volt jól védhető várakra. A források tanúsága szerint az 1580-as évek elején még az ő birtokában volt Ónod is, 1582. február 16-án az országbíró ebbe az erősségbe kért fizetést, 75 lovasra és 60 gyalogra.29 A végrendelet név szerint említi az ónodi vár akkori parancsnokát, Puttón Andrást30 és udvarbíróját, Danóci Istvánt is.31 Ónodot Prépostváry Bálint 1592-ben már „vitézi renddel megerősített” erősségként írta le Károlyi Mihálynak.32 Valójában a szerényebb erőt képviselő Ónod33 1576-ban már biztosan a bányavidéki és felső-magyarországi végvidék várai közé tartozott, majd az 1582-es jegyzékekben nem szerepelt,34 hogy aztán 1593-ban újra végvárként tűnjön fel.35 Szintén figyelemre érdemes ecsedi Báthory István Somogy megyei birtokainak sorsa, hiszen ez világítja meg, hogy miként élt tovább a távoli vármegyéhez köthető kapcsolati háló.36Az országbíró végrendeletében említést tesz Babócsa váráról, amelynek kapitánya 1566-ban a Hont és Bihar vármegyei 26 Két vitéz nemesúr Telegdy Pál és János levelezése a 16. század végéről. Összeáll. Eckhardt Sándor. Bp. 1944. 24-25. 27 Erről elsó'sorban 1. Két vitéz nemesúr i. m. 152. és 160-161. 28 Telegdy Mihály Békés Gáspárhoz való átpártolásáról, illetve a Telegdyek rövid történetéről 1. Két vitéz nemesúr i. m. 5—12. 29 Erről 1. ÖStA Hoffinanz Ungarn r. Nr. 44 Konv. 1582. február föl. 156-157, mikrofilmen: W 1630. 30 Puttonra a Borsod vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben 1. Borsod vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei I. 1567-1578. (Borsod-Abaúj-Zemplén levéltári füzetek) Kiad. Tóth Péter. Miskolc 2008. 31 Végrendelet i. m. 35. 32 Idézi: Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. Bp. 2010. 359. 33 Csorba Csaba: A végvári rendszer néhány kérdése Északkelet-Magyarországon. In: Végvárak és régiók a XVI—XVII. században. Szerk. Petercsák Tivadar — Szabó Jolán. Eger 1993. 193-210., 194. 34 Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. Hadtörténelmi Közlemények 108. (1995) 114—185., 138. 36 Alfred H. Loebl: Zur Geschichte des Türkenkrieges von 1593-1606. I. Vorgeschichte. II. Oesterreichs innere Zustände. Das zweite Kriegsjahr, die Hilfsaktion. Prager Studien aus dem Gebiete der Geschichtswissenschaft VI., X. Prag: Rohlicek und Sievers, 1899—1904. I. 28. 36 A Báthoryak még a középkor folyamán jutottak Somogy megyei birtokokhoz, amikor frigyre léptek a Marczali családdal és így beléptek Kelet-Magyarország, illetve a Dunántúl nagyhatalmú főúri dinasztiáinak sorába. L. Jenei Ferenc: Az ecsedi Báthoriakról. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 10. (1967.) 103-107., 103. A Báthoryak Somogy megyei jelenlétére és a babócsai uradalom XVI. századi történetére 1. Szakály Ferenc: A babócsai uradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv II. (1971) 51-84., Uő.: A babócsai váruradalom a XVI. század közepén. In: Babócsa története. Tanulmányok a község történetéből. Szerk.: Magyar Kálmán. Babócsa 1990. 221—253.; XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére. I. Szerk. Kenyeres István. Bp. 2002. 121—130
