Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 893 debb formában is kiadott Nexus philosophiae theorico-politicae, seu theses ex universa philosophia peripatetica című politikafilozófiai értekezés szolgált.12 Az alapmű eddigi lappangása mellett a másik problémát a fordító személyének, az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen országbíróvá kinevezett Csáky Istvánnak a mindmáig feldolgozatlan pályája jelentette. Számos kortársához hasonlóan Csáky is azok közé tartozott, akinek személye nem különösebben foglalkoztatta a Habsburg-hűség és -ellenesség merev kategóriáit alkalmazó, a hagyományos narratíva keretein belül maradó történetírókat, pályájának fontos szakaszai pedig még viselt tisztségei révén sem váltak ismertté.13 Némi változást e téren Mihalik Bélának az egri egyházmegyében lezajlott katolikus megújulást bemutató disszertációja hozott, aki a vallásügy vonatkozásában mutatott fel új eredményeket országbírói működésére, valamint kisebb mértékben az 1670-es évekbeli szerepére nézve.14 A Csákyhoz hasonló aulikus fó'urak alakjának a csaknem ismeretlenségből való kiemelése véleményem szerint feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a 17. századi magyar történelemről a korábbiaknál reálisabb képet lehessen alkotni. A dinasztia-hűnek minősíthető és ebből következően a bujdosó-mozgalommal szembenálló, ám mégis a bécsi udvar központosító szándékaival szemben határozottan a rendi érdekeket védelmezni igyekvő Csáky István életrajzának megírása egy kezdeti, ám fontos lépést jelenthet majd az ez irányú kutatások megindulásának irányába. Karrierjének bemutatására jelen írás keretei között természetesen nem kerülhet sor, az 1670-es évek első felében betöltött szerepének a felvázolása az aktuális politikai helyzetre való kitekintéssel azonban feltétlenül szükséges. Ennek segítségével lehetséges ugyanis a Politica philosophiai okoskodás kiadása mögött meghúzódható szándékok feltárása és a mű magyarországi kontextusban való értelmezése. Ezt megelőzően azonban érdemes röviden összefoglalni a fordítás alapjául szolgáló Nexus philosophiae theorico-politicae két kiadásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A Nexus philosophiae theorico-politicae A Nexus philosophiae theorico-politicae Ferdinand Christoph von Scheidler cseh lovagnak a prágai Károly-Ferdinánd Egyetemen 1670-ben megtartott vizsgájának alkalmából került kinyomtatásra a jezsuiták központjánál, a Klementinumnál, a címlap szerint I. Lipót német-római császár, cseh és magyar 12 Az itt hivatkozott két példány a Cseh Nemzeti Könyvtárban (Národní knihovna Ceské republiky) található: Nexus philosophiae theorico-politicae, seu theses ex universa philosophia peripatetica. Prága 1670. Sign. 49.A.44 (a továbbiakban: Nexus 1670), Nexus philosophiae theorico-politicae, seu theses ex universa philosophia peripatetica. Editio secunda minor. Prága 1672. Sign. 49.F.10 (a továbbiakban: Nexus 1672). 13 Vö. R. Várkonyi Agnes: „Édes Gróf Öcsém Uram!” Csáky István két levele Zrínyinek. In: Tárnái Andor-emlékkönyv. Szerk. Kecskeméti Gábor. (Historia Litteraria 2.) Bp. 1996. 295—296. 14 Mihalik Béla Vilmos: „...Campus ad fidei catholicae inseminationem” Katolikus megújulás az egri egyházmegyében a 17. század utolsó harmadában. Bölcsészdoktori disszertáció. ELTE BTK. Bp. 2013. 128., pás.
