Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
892 BARTA M. JÁNOS Politica philosophiai okoskodásról szólva bevezető' tanulmányában megállapította, hogy az a királytükrök, az udvari gyakorlati kézikönyvek és a szöveges emblémáskönyvek műfaji sajátosságait is magán hordozza, valamint hogy az elsó' olyan magyarországi mű, amely a kortárs jezsuita államelméletet tolmácsolja.5 Hargittay Emil eredményeire építve Bene Sándor már kifejezetten a Politica philosophiai okoskodás udvari élettel, ezzel összefüggésben a színlelés fajtáival foglalkozó részeire irányította rá a figyelmet,6 belevéve 2007-ben meghirdetett eszmetörténeti és irodalomtörténeti kutatóprogramjába is.7 Ezt követó'en azonban a munkával csak Kaposi Márton foglalkozott érdemben 2015-ben megjelent monográfiájában, a szerzó' Machiavellihez való viszonyát választva zsinórmértékül. Véleménye szerint a Machiavellire negatív példaként hivatkozó Politica philosophia okoskodás, ha hagyományos szemlélettel és elvont formában is, lényegében már az abszolutista politikai elképzeléseket volt hivatott alátámasztani.8 A Politica philosophia okoskodás mindazonáltal a mai napig nem kerülhetett a megfelelő' történeti kontextusba, így kiadásának céljára sem derülhetett fény. Ennek egyik oka a munka és annak szerzője körüli bizonytalanságokból adódott. Bár a kassai kiadás címlapján olvasható utalás alapján feltételezhető' volt, hogy a mű korábban a prágai egyetemen is megjelent valamilyen formában,9 az alapszöveg hiányában Hargittay Emil sem a szerzőről, sem a megjelenés időpontjáról nem tudott biztosat állítani. A Csáky-féle kéziratos fordításban felhasznált művek vizsgálatát követően Bohuslav Aloysius Balbín cseh jezsuita 1664-es Arnestus életrajzát jelölte meg terminus post quemként, vagyis magának a kéziratnak a keletkezését 1664-1674 közé tette. Ebből logikusan következett természetesen az a következtetés is, hogy a kiadások alapjául szolgáló mű sem készülhetett el 1664-nél előbb.10 Az 1671-ben készült szepesvári könyvtárjegyzék és a Politica philosophiai okoskodásban hivatkozott szerzők munkáit összevetve ugyanakkor megkockáztatta azt a feltételezést is, hogy talán a latin nyelvű kassai változatot is maga Csáky István írhatta.11 Azóta azonban egyértelművé vált, hogy a Csáky pártfogásával megjelentett művek alapjául az először Prágában 1670-ben, majd ugyanott 1672-ben rövi-5 Hargittay EGloria, fama, literatura i. m. 130—133. A jezsuita oktatásról és Arisztotelész abban betöltött szerepéről 1. Paul Richard Blum: Studies on Early Modern Aristotelianism. (Scientific and learned cultures and their institutions 7.) Leiden-Boston 2012. 15-19.; Knapp Eva és Tüskés Gábor Jacob Masennek a benne olvasható szöveges emblémaleírásai kapcsán foglalkoztak a művel. Tüskés Gábor — Knapp Eva: Jacob Másén irodalomelméleti műveinek magyarországi hatástörténetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 108. (2004) 142., 146-147. 6 Bene Sándor: Theatrum politicum. Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a kora újkorban. (Csokonai könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium 19.) Debrecen 1999. 381-383. 7 Bene Sándor a filozófiai szekcióba sorolta a művet. 1. Bene Sándor: Eszmetörténet és irodalomtörténet. A magyar politikai hagyomány kutatása. BUKSZ 19. (2007) 55. 8 Kaposi Márton: Machiavelli Magyarországon. 2015. 131-135. 9 Hargittay E.: Gloria, fama, literatura i. m. 123-124. 10 Hargittay E.: Gloria, fama, literatura i. m. 123. 11 Hargittay Emil: Megjegyzések Csáky István kiadatlan könyvtárjegyzékéhez. Annales Universitatis Litterarum et Artium Miskolciensis 2. (1992) 63.
