Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
AZ 1594. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 885 lett az anatóliai és karamániai beglerbég még 10 000 katonát hozott magával a támadáshoz. A nagyvezír seregéhez a janicsárok még nem csatlakoztak, de a janicsár aga vezetésével már Földvárnál (Főediuar), 5 mérföldre Budától állnak. Szinán azévi terveibe egy Mehmed nevű rab vallomása engedte bepillantani a birodalom rendjeit. Szerinte a Porta Gyó'r és Eger elleni támadásra készült.73 74 75 Akár Esztergom feltételezett, ám abban az évben be nem következett kapitulációja, akár Szinán nagyvezír magyarországi felvonulása és várható támadása a rendeket egy jelentó's segély megszavazására ösztönözhette. A rendek az eló'terjesztésre július 28-án adott harmadik válaszukban a fizetési terminus és a segély felosztásáról határoztak. Eszerint két fizetési határidőre 20 hónap gyors (eilende Hilfe), illetve az azt követő öt évre, 10 terminusra osztva további 60 hónap állandó segélyt (beharrliche Hilfe)'1'1 kívántak az uralkodó rendelkezésére bocsátani, úgy hogy az összesen 80 Römermonat értékébe a már megelőlegezett támogatásokat is beleszámították volna. A fizetés első határidejét 1594. évben Jézus születésének napjára (december 25.), míg a másodikat Keresztelő Szent János (június 24.) ünnepére tűzték ki.76 A segély összegét és fizetési határidejét — július 29-i válasza szerint — immáron az uralkodó is kielégítőnek tartotta. Ezzel szemben azonban kérte a rendeket, hogy az előlegezett hozzájárulást ne számítsák bele támogatásuk összegébe.76 A császári oldal kívánságát végeredményben a három kúria elfogadta, s az 1594. augusztus 19-én kiadott birodalmi határozatokban ez a kitétel nem szerepelt.77 Az uralkodó köszönetét mondott a birodalmi gyűlés határozataiban azért, hogy a rendek egyike-másika saját akaratából és (nem elhanyagolható szempont) költségén a kereszténység ősellensége ellen harcba készül vonulni. A befolyó adó felhasználását pedig az udvar teljes egészében magának tartotta fenn, bár ígéretet tett arra, hogy semmi más célra nem használja fel, mint az Oszmán Birodalom elleni háborúra.78 Összegzés A császári oldal a birodalmi gyűlés határozatait sikerként könyvelhette el, hiszen a 80 hónapnyi töröksegély megszerzése mellett el tudták érni, hogy 73 Esztergom ostrománál foglyul ejtett oszmán katonák tanúvallomása, 1594. július 5. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 425r-428v.; megjegyzendő, hogy Eger és Győr megtámadása felmerült egy 1594. évi jelentés szerint is, vö. Szegödy Mihály 1594. II. 6-i jelentése Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellárhoz. Veress Endre: Documente privitore la istoria Ardealului, Moldovei, si Tarii Romanesti IV. (1593-1595). Bucuresti 1932. 51. (33. sz. irat) 74 Lanzinner, M.: Friedenssicherung i. m. 352-353.; Rauscher, P.: Kaiser und Reich i. m. 52. 75 A birodalmi gyűlés harmadik válasza, 1594. július 28. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 395 r.-400 v. 76 A császári követség végső válasza, 1594. július 29. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91., Föl. 401r-402v. 77 A birodalmi gyűlés határozata, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 4r-v.; 1. még Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 197.; Wölfinger I.: Az 1594-es birodalmi gyűlés i. m. 9. 78 A birodalmi gyűlés határozata, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fok: 7v.-8r.; Wölfinger I.: Az 1594-es birodalmi gyűlés i. m. 11.
