Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
AZ 1594. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 877 Az előterjesztés újra kidomborította, hogy a Portában megbízni nem lehet, hiszen . a török béke idején ugyanannyi kárt tesz, mint háborúban, és a béke megtartásánál vagy békebontásnál csupán saját előnyét nézi.”30 Ezért az országokban és városokban nyugtalanság uralkodik, hangsúlyozza az irat, hiszen az ellenség betöréseivel szemben állandóan védekezni kell. A császár tehát azt kérte a választófejedelmektől, fejedelmektől és városoktól, hogy gondolják át, ha Magyarország és Alsó-Ausztria — a német nemzet elővédje (Vormauer) — elvész, akkor a birodalom egyetlen más tartományában sem találnának elegendő eszközt arra, hogy egy olyan sereget ellássanak és élelmezzenek, amely az ellenség előretörését megakadályozhatná. Sok fáradsággal, munkával és súlyos költségek árán egy új — még tapasztalatlan katonákból álló — végvárrendszert kellene kiépíteni. Azonban mire ezt felállítanák, addigra a Porta seregei várakat, városokat és mezővárosokat elfoglalva, pusztítva-fosztogatva egészen a birodalom szívéig hatolnának. Mindezeken túl a Magyar Királyság oszmán megszállásával olyan terület veszne el az osztrák főhercegség és a birodalom kerületei számára, amely marhával, borral és gabonával látta el ezeket.31 Az előterjesztés második szakaszának lezárásaként az irat összeállítói két újabb, az érzelmekre ható eszközt vetettek be az összegyűltek meggyőzésére. Egyrészt hangsúlyozták a keresztény szolidaritás fontosságát, másrészt ezzel szorosan összekapcsolták azt a némileg túlzó állítást, miszerint a birodalmi rendek mindenkor tekintélyes nagyságú pénz- vagy katonai segéllyel támogatták uralkodójukat, sőt még a személyes hadba vonulástól sem idegenkedtek.32 Ennél a megjegyzésnél el is értünk a propozíció harmadik alkotóeleméhez, a segély kéréséhez, követeléséhez.33 Drámai képpel kezdődik ez a szakasz is: a rendkívüli veszély a kapu előtt...”34 van, és sem a császár országainak, sem néhány más keresztény uralkodónak nem áll hatalmában ennek a fenyegetésnek egyedül és állandó segítség nélkül ellenállni, azonban a háború kitörése óta a Mindenható segítő kezet nyújtott a keresztényeknek. így az irat készítői alkalmasnak tartották az időt arra, hogy néhány év alatt nem csupán a háború folyamán eddig elveszített várakat foglalják vissza a keresztény seregek, hanem ezen felül még további területeket is elvegyenek, ezzel gyengítve a Porta hatalmát. Még olyan információkra is utaltak, miszerint az Oszmán Birodalmat más — szintén ellenséges — szomszédai is megtámadták.35 36 (286. sz. irat); Szinán nagyvezír hódító terveire vö. Tóth S. L.: A mezókeresztesi csata i. m. 129- 134. 30 “... thuet der Turgg in Zeit der Friedtstandt Ye sovil, ..., als bey offenem Krieg schaden, vnd will die haltung oder brechung des friedens allain in seinem Vortl vnnd gelegenhait haben....” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 91. Fol. 28 r. 31 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 91. Fol. 29 r-v.; Schulze, WCReich und Türkengefahr i. m. 97. 32 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 91. Fol. 30 r-v. 33 Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 97. 34 “...die eusserste ...gefahr...vor der Thűr...” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 91. Fol. 30v. 36 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 91. Fol. 30v-31v.
