Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 861 érvényű helytartótanácsi határozatokat nyomtatott körlevelek (Impressa circularia) formájában küldte ki.101 Ugyancsak a hivatali ügyintézés és döntéshozatal gyorsabbá, hatékonyabbá, és nem utolsó sorban áttekinthetőbbé tételét szolgálta, hogy II. József 1786 augusztusában kiadott instrukciójában arra utasította a physicus-orvosokat, hogy amellett, hogy éves jelentéseik folyó szövegbe foglalt részeit röviden és tömören fogalmazzák meg, az általuk különlegesen fontosnak vagy problematikusnak ítélt tartalmakat aláhúzással emeljék ki, és kapcsolódó kommentárjaikat a hivatal munkájának megkönnyítése érdekében lapszéli, vagy a lap hátoldalára írott jegyzetek formájában tegyék meg.102 Mindazonáltal a rendelkezésünkre álló források azt mutatják, hogy az egyedi, különleges esetekben a Helytartótanács meglehetősen formális módon, rendszerint egy-két oldalas leiratok formájában reagált. Számos törvényhatóság Helytartótanácshoz intézett panaszos levele utal arra, hogy a jelentéseket nagy munkával összeállító orvosok nehezményezték ezt a hivatali gyakorlatot. Ennek ellensúlyozására a törvényhatóságok részéről háromféle stratégia rajzolódik ki: vagy évekig nem küldtek jelentést, vagy az egyszer alapos adatgyűjtő munkát követően elkészített jelentést változatlan formában küldték be évről évre, vagy igyekeztek közvetlen kommunikációs csatornát kiépíteni az orvosi fakultás illetékes szakembereivel, illetőleg 1786 után az országos főorvos hivatalával. A minősítési íveket rendszerint az orvosi fakultás, illetőleg 1786 után a protomedicus nézte át, s azokba a törvényhatóságokba, amelyeknél a táblázatos kimutatás szerint hiány mutatkozott az előírásoknak megfelelően képzett sebészből vagy bábából, az orvosi fakultáson éppen frissen végzők közül választottak ki alkalmas személyt a feladatok ellátására. 1786-tól a minősítések az orvosok, az előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkező, hivatalosan működő sebészek és bábák személyére vonatkozó, valamint fizetési viszonyaikat feltüntető rovatai alapján a Helytartótanács Számvevősége (Buchhalterey der Stattheiterey) készítette el Bécsből küldött táblázatminta alapján a bécsi kormányszervekhez továbbítandó, az összes magyarországi törvényhatóságra vonatkozó kimutatást (5. táblázat).103 A kimutatás alapján a hivatalok szinte egy szempillantásra képet formálhattak arról, hol, milyen szakemberből van hiány, hol, kik vannak túl, vagy éppen alulfizetve. Ha a jelentésekben több, vagy éppen az összes törvényhatóságot érintő egészségügyi problémákat tárgyaltak, a források behatóbb vizsgálata nyomán 101 II. József 1786. június 20-án kiadott rendeletében megerősítette, hogy az összes törvényhatóságnak címzett uralkodói rendeleteket a Helytartótanács nyomtatott cirkulárék formájában küldje ki, s egyúttal azt is előírta, hogy azokat fordítsa le az adott lokalitás nyelvére is. Ezen felül a szolgabírák és az alispánok feladatává tette, hogy vizitációik alkalmával győződjenek meg arról, hogy a rendeleteket az előírásoknak megfelelően kihirdették, s maga a dokumentum iktatásra került. MNL OL A 39 13609/1786. A nyomtatott körrendeletek és körlevelek a MNL OL C 23 Helytartótanácsi levéltár, Impressa circularia fondban találhatóak. 102 ]VÍNL OL A 39 37656/1786. (,,...zur Verminderung der Schreibereien, auch nur ad marginem, oder den Rücken der zuzustellenden Exhibiti anzusetzende kurze Wohlmeinungen erstattet werden können...”) 103 Az első, a Magyar Királyság tíz kerületének összes törvényhatóságát feltüntető kimutatás: MNL OL C 66 97. cs. 43. kf. (201-204. pag.)/1785-86.
