Századok – 2016

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon

854 KRÁSZ LILLA A továbbiakban a physicus-orvosok számarányát, illetve munkavégzésük körülményeit illetően többé-kevésbé megbízható adatokkal az egészség­ügy-igazgatás adminisztratív gyakorlatait illetően jóval következetesebb és jóval pontosabb, az éppen aktuális feladatot a korábbiaknál jóval egyértelműb­ben kommunikáló józsefi időszakra vonatkozóan rendelkezünk. Az 1783 és 1785 között végzett felmérés során az egyes törvényhatóságok megküldték az alkalmazásukban álló physicus-orvosok diplomáit is, több vármegye a fizikátu­­si állásokat betöltő személy(ek) mellett regisztrálta a praktizáló orvosok sze­mélyére, tanulmányaira, esetenként korábbi alkalmazásukra és fizetésükre vonatkozó adatokat is. Az összesen 53 vármegyéből (a szabad királyi városok adatait az adott vármegye küldte meg) és a három kiváltságolt kerületből a Helytartótanácsnak megküldött diplomák és listaszerű felsorolások 99 aktív physicus-orvosról számolnak be.85 A nagyobb városokban „magánvállalkozóként” praxist folytató orvosok működéséről a Helytartótanácshoz küldött orvosi jelentések csak esetlegesen, többnyire egy-egy konkrét ügy kapcsán tartalmaznak információkat, vagy ese­tenként egy-egy törvényhatóság viszonylatában számszerűsíthető adatokat. 1784-ben Glosius Sámuel (1740-1802) és Cseh-Szombathy Sámuel (1757— 1838), Pest vármegye physicus-orvosdoktorai jegyezték azt a kimutatást, amely név és képzettség feltüntetésével, járások szerinti bontásban tartalmaz­za az orvosok, sebészek és bábák adatait. A felmérésből kitűnik, hogy ebben az időszakban a vármegye területén élő 241 860 főre86 összesen 8 orvos, 33 sebész és 34 bába jutott, mint hivatalos gyógyító.87 Az európai összehasonlításban a rendelkezésünkre álló (mintavételszerű) adatok arra engednek következtetni, hogy a Magyar Királyság orvosellátottság szempontjából nem, vagy csak alig maradt el a kontinens nyugati régióitól.88 Gyűjteni és rendszerezni: az egészségügyijelentés-írás változó gyakorlatai Ha a physicus-orvosok éves egészségügyi jelentéseit episztemológiai olva­satuk felől közelítjük meg, kirajzolódnak azok a dokumentációs és vizualizáci­­ós technikák, amelyek az adminisztráció különböző szintű hivatalai számára elvben lehetővé tették, hogy minden egészségüggyel kapcsolatos jelenségről, valamint az egészségügyi szolgáltatók térbeli eloszlásáról, képzettségük, mun­kavégzésük színvonaláról összegyűjtött, majd információvá rendszerezett ada­86 Az adatközléseket 1. MNL OL C 66 78-82. cs. 22. kf./1783-84.; MNL OL C 66 85-86. cs. 1. kf./1785. 86 A vármegye 1783. évre vonatkozó népességének adatait 1. Őri Péter: A demográfiai visel­kedés mintái a 18. században. Lélekösszeírások Pest megyében, 1774-1783. (KSH NKI Kutatási Jelentések 75.) Bp. 2003. 153. 87 A felmérést 1. MNL OL C 66 80. cs. 22. kf./1783-84. 88 Ez azt jelenti, hogy Pest vármegyében egy orvosra 30 233 lakos ellátása jutott. Ugyanezt a számítást nézve 1780-ra Franciaország egyik legelmaradottabbnak számító Bretagne tartomá­nyában, az eredmény valamivel kedvezőbb 1: 27 000 1. Jean Pierre Goubert: Malades et médecins en Bretagne 1779-1790. Rennes. 1974. 83-96. Stájerország ugyancsak 1780-ra vonatkozó adatai viszont a franciaországi mintavételnél kedvezőtlenebb képet mutat, ahol ez az arányszám: 1: 37 000. L. Wimmer, J.: Gesundheit i. m. 73.

Next

/
Thumbnails
Contents