Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
822 KRÁSZ LILLA A kormányzás hatalmi-politikai céljának, alanyának és tárgyának megváltozását jelző, a szuverén államok 17. századi megjelenésétől kezdődően kiadott államelméleti munkákban, politikai traktátusokban, uralkodóknak címzett ajánlásokban megfogalmazott konkrét cselekvési programok a különböző gazdasági iskolákhoz kötötten (merkantilizmus, kameralizmus, fiziokrácia) formálódtak összefüggő elméleti rendszerekké, s váltak a 18. század folyamán Európa-szerte többé-kevésbé kormányzati gyakorlattá.* 3 Német nyelvterületen, így a Habsburg Monarchiában és országaiban a német természetjogi tanításokra alapozott, a kameralista nemzetgazdasági irányzatot képviselő Polizey- und Kameralwissenschaften alakult önálló, egyetemeken is oktatott tudománnyá. A kameralista szellemiségű rendészet-államigazgatási tanok osztrák változatának alapelveit különböző hangsúlyokkal Johann Heinrich Gottlob von Justi és Joseph von Sonnenfels fogalmazták meg, érdeklődésük középpontjába a „dolgok” vagyis a népesség, a terület statisztikai részletességű megismerését és kormányzását helyezve.4 Az alapvetően erkölcsi természetű, egyértelműen 19833. 30-33., 298. A Német-római Birodalomban egy-egy tartomány megbízásából a 16-17. század folyamán különböző', az adott tartomány területének kartográfiai felméréséről, a szükséges információk gyűjtésének rendjéről 1. Susanne Friedrich: „Zu nothdürffige information”. Herrschaftlich veranlasste Landeserfassungen des 16. und 17. Jahrhunderts im Alten Reich. In: Information in der Frühen Neuzeit. Status, Bestände, Strategien. Hrsg. Arndt Brendecke - Markus Friedrich - Susanne Friedrich. Berlin 2008. 301-334. Ugyancsak a német tartományok 18. századi felméréseinél alkalmazott adminisztratív gyakorlatokról 1. Karin Gottschalk: Wissen über Land und Leute. Administrative Praktiken und Staatsbildungsprozesse im 18. Jahrhundert. In: Das Wissen des Staates i. m. 149—174. Módszertani szempontból mintaértékű az osztrák örökös tartományokban Mária Terézia 1777. évi pátense nyomán végzett népességösszeírás adminisztráció- és információtörténeti feldolgozása 1. Peter Becker: Beschreiben, klassifizieren, verarbeiten. Zur Bevölkerungsbeschreibung aus kulturwissenschaftlicher Sicht. In: Information in der Frühen Neuzeit i. m. 393-419. II. József rendeletére 1786 és 1789 között a Magyar Királyság területén, az adóreform előkészítésének céljából végzett kataszteri felmérésről 1. Szántay Antal: A II. József-kori kataszteri felmérés Magyarországon. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla - Oborni Teréz. Bp. 2008. 407-412. A felmérések, összeírások egy speciális típusát képezik a főúri birtokigazgatás adminisztrációi által végzett adatgyűjtések, amelyre jó példa Festetics György uradalmi adminisztrációjának működése. A táblázatos kimutatások készítésének gyakorlatairól és nyelvezetéről újabban 1. Kurucz György: Keszthely grófja, Festetics György. Bp. 2013. (itt különösen 137-160.) 3 Német nyelvterületen a harmincéves háborút követő évtizedekben gazdaságpolitikai programiratok formájában elterjedt új publicisztikai műfajba, az ökonómia és a népesedéspolitika korabeli diskurzusait a középpontba állító 18. századi politikai-államigazgatási és kamarainemzetgazdasági tudományok osztrák változatának tradíciójába illeszkednek a korai kameralista irodalom 17. század második felében született szintézisei 1. Johann Joachim Becher: Politischer Diseurs von den eigentlichen Ursachen deß Auff- und Abnehmens der Städt, Länder und Republiken in specie, wie ein Land volkreich und nahrhafft zu machen, und eine rechte Societatem civilem zu bringen. Franckfurt 1669.; Philipp Wilhelm von Hörnigk: Oesterreich über Alles, was man es nur will; Das ist: Wohlmeynender Fürschlag, wie, mittelst einer wohlbestellten Landes-Oeconomie, die Kayserl.Königl. Erb-Lande in kurtzem über alle andere Staaten von Europa zu erheben und mehr als einige derselben von denen andern independent zu machen. [H.n.] 1684.; Wilhelm von Schröder: Fürstliche Schatz- und Rent-Kammer, nebst seinem nothwendigen Unterricht vom Goldmachen. Leipzig 1686. 4 Míg Justi — 1755-ben megjelent — fő művében alapvetően jogi-természetjogi érveléssel támasztja alá az államtudományok, s ezen belül a bürokrácia mibenlétéről szóló elméletét és gyakorlati útmutatásait, addig Sonnenfels tíz esztendővel később sokkal inkább egy szociologizáló pozícióból értelmezi a jelenségeket, s fogalmaz meg praktikus ajánlásokat: Johann Heinrich Gott-
