Századok – 2016
2016 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fazekas Csaba: Professionatus spielerek. Arcok és történetek Balatonfüred múltjából
egy történeti folyóirat profilján is), minthogy egy olyan korszakot, illetve olyan esztétikai, irodalmi, nyelvészeti témákat ölelnek fel, amelyek értő értelmezésére aligha vállalkozhatunk. Éppen ezért ehelyütt megelégszünk a szerzők és írásaik címének említésével. Az előbbi blokk négy tanulmánya szintén két részre osztható. Szilágyi Ákos „Állam és formalizmus” című tanulmányában azt vizsgálja, hogy miként viszonyult a hatalom az 1920-as, 1930-as években a formalizmushoz mint művészeti irányzathoz, Havas Ferenc „A »tudós« Sztálin: a marxizmus vita” című írása pedig Sztálin személyének az ideológiai vitákra gyakorolt hatását elemzi. A Krausz Tamás - Varga Éva Mária szerzőpáros által jegyzett tanulmány („Az elhallgatott népirtás: magyar megszálló csapatok a Szovjetunióban”), valamint Fóris Ákos írása („Partizán- és zsidópolitika a keleti fronton”) egy olyan kérdést járnak körül, amely manapság nagy vitát váltott ki a magyar történettudományban: nevezetesen a II. világháború idején megszállt szovjet területek katonai kormányzása során elkövetett atrocitások problémáját. Az utolsó blokk Kiss Ilona esztétikai-kulturológiai tanulmányával indul („Egy Oroszország-kép születése és szertefoszlása. Megjegyzések Pavel Florenszkij, a kultúraalapító portréjához”) és egy nyelvészeti írással zárul, Pálosi Ildikótól („A magyar jön/megy ige mentális jelentései erza-mordvin és orosz megfelelők tükrében”). Közéjük két irodalomtörténeti tanulmány ékelődik, Schiller Erzsébet („»Tejjel mézzel folyó Szibéria«. Orosz lélek és hadifogság Markovits Rodion regényeiben”), valamint Gyimesi Zsuzsanna tollából („A holokauszt előérzete Andrej Platonov műveiben”). A könyvet nemcsak az orosz, hanem általában véve az egyetemes történet iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. TÖRTÉNETI IRODALOM 805 Sashalmi Endre Katona Csaba PROFESSIONATUS SPIELEREK Arcok és történetek Balatonfüredi múltjából A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai 71. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2014. 240 o. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa tizenhat, 2000 és 2014 között megjelent, Balatonfüredhez (illetve tágabb értelemben a Balatonhoz) kötődő, korábban folyóiratokban, tanulmánykötetekben megjelent írását igényes, szép kiállítású kötetben veheti kézbe az olvasó. Az igényességet külön hangsúlyozni kell, hiszen önmagában mutatja egy város, egy helyi közösség múltjához való viszonyát, hogy hogyan és mennyit kíván foglalkozni saját reprezentációjának múltbeli vetületeivel. A kötet Függelékében akkurátusán fel is sorolják a sajtó alá rendező alapítvány, illetve az annak gondozásában megjelenő könyvsorozat támogatóit, szervezeteket, intézményeket és magánszemélyeket szép számmal, továbbá azokat, akik reklámok elhelyezésével is támogatják ezt a fontos művelődéstörténeti vállalkozást. (Megemlítendő, hogy a támogató magánszemélyekről kis életrajzi szemelvényeket is közzétesznek, ami kortárs lokálpatrióták mellett egy majdani történész számára lehetnek fontos adalékok.) A támogatók, a szerző és a tágan értelmezett „téma” hármasságának szerencsés egymásra találása folytán születhettek meg ezek a több szempontból is érdekes tanulmányok. Ugyanis már az Arcok és történetek címet viselő, „előszó helyett” született előszó is meggyőzhet arról, hogy Balatonfüred múltja távolról sem csak a lokálpatrióták szempontjából bír különleges történeti jelentőséggel. A helytörténetírás mozgatórugói között kétségtelenül fontos, hogy egy lakóhelye iránt elkötelezett közösség, ilyen érdeklődésű képviselő-testület vagy polgármester ösztönözze az adott helységre irányuló múltfeltárást, a megjelenő, támogatott munkákban pedig jogos büszkeséggel kutassa felmenői, elődei vagy egy fontos helyszín, épület, esemény említését. Balatonfüred esetében erről is szó van, de alighanem ennél jóval többről is. Különleges helyszín, egyrészt a „magyar tenger” máig generációk szívét megdobogtató közelsége folytán, másrészt azért is, mert az itteni fürdő mintegy lencsébe gyűjtötte a 19-20. századi magyar történelem megannyi izgalmas személyiségét, illetve jelenségét. Katona Csaba írásai minden esetben szerencsésen egyensúlyoznak az országos vagy nemzeti történelmi múlt általánosságai, illetve a balatonfüredi kötődésű helyi jel
