Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
791 Ráadásul a birtokszerzések nagyrészt nem is szabad piaci körülmények között történtek, hanem korábbi hitelezők vagy az uradalommal kapcsolatban lévő más személyek kerültek előnyös helyzetbe a birtokrészek kiárusításakor. Stockhammer birtokainak eladása és a birtokigazgatás tagjainak tulajdonszerzése egyszerre példa a távoli birtokok megterhelésére és így a birodalom más részében lévő birtokok megmentésére, illetve a „bennfentességre” emlékeztető módon végbemenő vásárlás folyamatára. Ez egyfelől jelezheti, hogy Stockhammer a tisztviselők felé viselt tartozásait az eladással elégítette ki, másfelől pedig az uradalmi alkalmazottak pozíciójukból adódóan többletinformációval bírtak, így másokat, illetve a családtagokat kizárva vásároltak birtokrészeket. Ez pedig ilyenformán aggályokat vethet fel az elidegenítés eljárását illetően. Annyi azonban bizonyos, hogy többek között a Stockhammer-birtokrészek kiárusítása hívta életre Békés megye vékony középbirtokos rétegét, amelynek tagjai nagyrészt a Harruckern-uradalom nagybirtokosaihoz is kapcsolódtak. A CASE OF ESTATE ALIENATION IN THE EARLY NINETEENTH CENTURY The Sale of the Assets of the Stockhammer Family in Békés County by Adrienn Szilágyi (Summary) In the history of the Harruckern estate in Békés county, and in the formation of the middle layer of the county’s landholding society, the sale of the landed assets of the Stockhammer family played a decisive role. The portion of the estate at Szarvas was inherited by the family in the course of the 1798 division through Anna Mária Harruckern, consort of Ferenc Stockhammer. The present study examines the circumstances among which the estate was sold by Ferdinánd Stockhammer, as well as the process of credit lending and consequent indebtedness, and the economic and legal background of alienation. It also explores the measures taken by the Harruckern heirs in order to hinder the process. Stockhammer sold his portions - half of Öcsöd, the eighth part of Csaba and Gyoma - with reference to crushing indebtedness in two phases in 1834 and 1839 to, among others, baron János Podmaniczky, Franciska Ullmann Szitányi (consort of Móric Wodianer), and members of the local well-to-do nobility. The story of this alienation sheds light on the contemporary problems of credit lending, while illustrating the possibilities offered by gaps and byways in the legal structure to landowners living in the other part of the empire to alienate their Hungarian landed assets. Moreover, when the estates were sold out, creditors and other persons connected to the lands in question were favoured, which may indicate either that payment arrears of estate officials were settled through sale, or otherwise that employees were naturally in the possession of additional information about the estates. EGY 19. SZÁZAD ELEJI BIRTOKELIDEGENÍTÉS ESETE
