Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
776 SZILÁGYI ADRIENN tott. Stockhammer Békés megyei birtokainak átvételétől kezdve tartozásokkal küzdött, hiszen 1798-ban atyai öröksége, 1801-ben pedig gróf Siskovicsné zálogos csabai birtoka után viselt adósságot.17 A csődületi per így nem volt ismeretlen Stockhammer számára, hiszen a megörökölt kölcsönei után 1798-ban — tehát már a megöröklés évében — Békés megye törvényszéke előtt pert indítottak atyja hitelezői. A per kimutatása szerint 400 000 bankóforintot kitevő ősi adóssággal bírt. Az ekkor elrendelt bírói zárlat végül az adósságok kifizetése nélkül bontódott fel.18 A következő zárlatot Stockhammer már önként vállalta és indította 1824- ben. A javak gondviselőjének ekkor báró Wenckheim Józsefet nevezték ki, később pedig Csepcsányi Tamás kinevezését kérte Stockhammer.19 Ennek megfelelően a Stockhammer Ferdinánd tulajdonában lévő Endrődöt, Öcsödöt, Csaba egynyolcadát, illetve Kondoros, Csejt, Szentmiklós, Csorvás és Sima-Berek pusztát mérték fel.20 Stockhammer 1829-ben már 149 hitelezőnek tartozott. A kamatokkal terhelt tőkepénz 797 207, az elmaradt régi kamatok 266 184, a megítélt perek költségei pedig 14 740 ezüstforintot tettek ki, azaz az összes teher 1 078 130 forintot jelentett. Az első kiárusítást követő, 1833. évi kimutatás szerint a hitelezők száma 49-re csökkent. Ekkor a terhelt tőkepénzek értéke 595 645, a kétséges — azaz a perek kimenetelétől függő — tőkepénzek összege 89 324 forint volt. Ehhez még hozzáadódtak a régebbi kamattartozások is, amelyek 115 031 forintot tettek ki, azaz Stockhammer tartozása ekkor majd 800 000 ezüstforintra volt tehető.21 A hitelezők személyéről és a hitelezett összegekről pontos képet nyerhetünk az ekkor készült adósjegyzék segítségével, amit külön táblázatban is összegeztünk.22 A 49 hitelező alig egynegyede főúri családból, jellemzően a Harruckern-örökösök közül került ki, így a gróf Károlyi, gróf Eszterházy, báró Drechsel család egy-egy tagját találhatjuk a hitelezők között. Természetesen Stockhammer a Harruckern család közös pénztára és gróf Stockhammer Ferenc örökösei felé is tartozott. A legnagyobb hitelezője Budáról 225 000 forinttal gróf Festetich Albert volt. A kölcsönpénzeknek szintén nagyjából egynegyede — nem csupán főúri családtól — Bécsből származott, míg egyharmada, ideértve Csaba és Szarvas települését is, Békés megyéből került ki.23 Ugyanakkor a 17 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) P 418. A. I. Fase LL 1-91. 18 Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára (MNL BéML) IV A. 1. a. 714/1798. A felbontás körülményeire vonatkozó közelebbi információkkal nem rendelkezünk. 19 MNL BéML IV A. 1. a. 952/1824., IV A. 1. b. 1723/1826. 20 MNL BéML IV A. 1. a. 1738/1825., IV A. 1. a. 1732/1827., 1734/1826.; MNL OL P 418. A. I. Fase. M. f. 324. Stockhammer 1827-ben kérelmezte, hogy az összeírásra kirendelt deputációhoz a hitelezők közül Csepcsányi Tamás is csatlakozzon, és az egyben lemondó báró Wenckheim József helyére kerüljön. A megye elfogadta kérését. 21 MNL BéML IV A. 1. 527/1835. Stockhammer pazarló életmódját az itt feltüntetett összegek és kamatok alapján nehéz megítélni, mint ahogyan azt is, hogy ilyen hosszú időtávon — az inflációval és a két deflációval számolva — az adósságai és annak törlesztései pontosan hogyan is alakultak. Ahban azonban bizonyosak lehetünk, hogy ilyen összegeknek akár csak a kamattörlesztései is komoly terhet jelenthettek. 22 MNL OL P 418. A. I. Fasc. MM. Lásd a táblázatot: Stockhammer Ferdinánd hitelezői (1833). 23 Békéscsaba története. Szerk. Jankovich B. Dénes - Erdmann Gyula. Békéscsaba 1991. 625- 626. Csaba 1813-ban még kitért a hitelezés elől, bár az uradalmi prefektus erősen nyomorgatta. Végül 1816-ban adott kölcsönt a település Stockhammernek.
