Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 763 A tér itt ismét kiszélesedik, a poéta követi az örüld, Rhédey nevét zengd lakosokat, s így jutunk Cekeházára (ma Abaújszántó, itt volt a Patay család birtoka). A mitológiai jelenet itt tér vissza (eddig ugye csak csalódott isteneink voltak), s „Cypria száll alá. / Hatyúinn. Szerelem játszadoz ajjakánn, / ’S Hó mejjénn.” E versben Cypria (Venus) klasszikus attribútumai jelennek meg, ke­zét, „Mellyenn Ámorok ülnek”, Rhédey felé nyújtja, s elmondja, hogy Fama el­vitte az égbe Rhédey nevének „Nagyságát, ’s jeles érdemid’”, s a szerelem, me­lyet felkínál, maga a jutalom. A fiatalok kezét rózsakötéllel összeköti, s vissza­száll az égbe.109 A vers voltaképpen azáltal kapcsolja össze a földi és égi szférát, hogy váltogatja őket, s a kezdeti diszharmóniát harmóniává oldja Venus be­avatkozása. A földi érdemek, melyeket származás (a kéziratban szerepelt még egy versszaknyi szöveg, melyet a szerző utóbb kihúzott, s mely még tovább taglalta volna a származás következményeit) és sikerek (a mellén lévő „érde­mek” a Lipót-rend elnyerésére, esetleg az aranysarkantyúra vonatkozik) mu­tatnak meg, teszik lehetővé, hogy a szerelem által egy magasabb szférába emelkedjen az ember. A poéta mintegy követi az ünnepid tömeget, s itt éri utol és szólítja meg Rhédeyt: Jer nagy Grófi jer! öröm zengedez itt, ’s reád Áldás várakozik. Nézzed, amott Bihar Vidám Szüzei, nyíló Rózsát hintenek útadonn, ’S éneklik nevedet. Vén ’s fiatal szalad, És egygyezve kiált: RHÉDEI éljen, és A’ nagy PATAI háznak Ékessége ’SU’SÁNNA. - ím A’ Várad felemelt halmai tellyesek Víg Ekhóval: alatt, a’ rohanó Körös, Minden habjai hátánn, Hangzó nagy Nevedet viszi. A’ Múzsák hegyeinn innepi lárma zeng: „Lássák sok Tavaszok, hogy lobog e’ nemes Párbann a’szeretetnek Legtisztább eleven tüze!”110 A térben eloszló öröm jön ismét éld. Rhédey számára fontos földrajzi te­rekben ünnepelnek: Bihar szüzei rózsát hintenek, Váradról a Körös viszi a jó hírt. Mindezt úgy oldja meg Szohoszlai Pap, hogy ügyesen utal arra: itt és most az egész emberiség ünnepel („Vén ’s fiatal szalad”). S a természet és az embe­rek ünnepébe ismét belépnek — az immár szintén ünnepid — istenek: Echo visszhangozza az örömöt, és a múzsák énekelnek.111 109 Uo. 5. 110 Uo. 6. 111 Uo. 7-8.

Next

/
Thumbnails
Contents