Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
77 Azonban a magyar gyufamonopóliumból származó tényleges nyereség elmaradt a várakozásoktól. A kölcsön törlesztése és kamatainak fizetése a gazdasági világválságot követő időszakban nem ment zökkenőmentesen, továbbá Ivar Kreuger halála a „birodalma” összeomlásához vezetett, és így az addig egy központból, összehangoltan működtetett vállalatok legnagyobb része csődbiztosok irányításával versengett a még meglévő jövedelmekért. Ekkor kellett a STAB-nak is szembe néznie a magyar gyufamonopólium kapcsán vele együttműködő vállalatok által támasztott követelésekkel, hogy részesülhessenek a nyereségből.226 Mindazonáltal nem csupán ez jelentett problémát a svéd gyufavállalat vezetése számára. Az exportra nem termelő magyar gyufaiparnak az 1930-as években szembesülnie kellett a válság és az áremelkedés következtében egyre csökkenő kereslettel,227 amelyre válaszként a STAB racionalizálta a magyarországi tevékenységét; ami gyárbezárásokat, valamint a termelés csökkentését jelentette. Ugyanakkor ez nem módosított jelentősen azon a tényen, hogy a magyar gyufamonopólium jövedelmezősége messze elmaradt a várakozásoktól. Például a „gyufafűlérből” származó bevételek meg sem közelítették a svéd vállalat munkatársai által kalkulált 3,25 milliót, hiszen 1932-ban 2,2 millió, 1933-ban 2,1 millió, 1934-ben majdnem 2 millió, míg 1935-ben228 és 1936-ban 1,85 millió pengőt jelentett.229 Ezenfelül a magyar kormány lépései — transzfermoratórium, a kötött devizagazdálkodás, valamint az 1930-as években megkötött svéd-magyar kereskedelmi (pót)egyezmények — is akadályozták azt, hogy a svéd vállalat hozzájusson a szerződés szerint őt megillető jövedelmeinek teljes összegéhez. A második világháború előestéjén és első felében a revízió, a háborús konjunktúra, valamint az ezzel összefüggésben a növekvő mértékű állami megrendeléseknek a STAB bevételeire gyakorolt jótékony hatása csupán rövid ideg tartott. 1944-től kezdődően a svéd vállalat a „kényszerhelyzetben”, svéd munkatársai életének megóvására, valamint a károk és a veszteségei minimalizálására törekedett. 1945-től kezdődően a helyzetet tovább bonyolították a magyar belpolitikai változások, a szovjetizálás, és ezek hatása a STAB magyarországi érdekeltségeire, és fennálló követeléseire. Mindazonáltal a tárgyalt időszakban a magyar kormány és a svéd gyufavállalat előbb-utóbb minden esetben, mindkét fél számára elfogadhatóan rendezte az éppen aktuális kérdéseket, problémákat. A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 226 Elsősorban a Continentallal zajlottak tárgyalások, hogy a MAGIRT korlátozott fizetőképességét figyelembe véve, mely vállalat a követelései, milyen arányban legyenek kifizetve, valamint több vállalat is igényt tartott a gyufafillérből származó jövedelemre, azonban ez utóbbi végül továbbra is a STAB bevételeit képezte. 227 1930-ban és 1931-ben alapvetően az áremelkedés miatt csökkenő fogyasztás, valamint részben — a svéd vállalat munkatársai szerint pedig elsősorban — az öngyújtók egyre szélesebb körű elterjedése okozta ezt. SE/VALA/02854/GI cr/2/1934-1940. A Magyar Általános Gyufaipari R.T. üzleti jelentése az 1930. évről, 1931. 05. 08.; Uo. A Magyar Általános Gyufaipari R.T. üzleti jelentése az 1931. évről, 1932. 05. 10.; Wikander, U.\ Kreuger’s match monopolies i.m. 242. 228 SE/VALA/02854/E XXV ta/11. Die Unter dem Titel 1 Fillér der STAB nach jeder Schachtel gutgeschriebenen Summen. 1936. 229 SE/VALA/02854/E I b/226. Memorandum angíende de förestíende förhandlingarna mellan ungerska finansdepartementet och STAB, 1937. 08. 25.
