Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
746 VADERNA GÁBOR FALLOR? an in nostris Oris CELSISSIMA PRINCEPS! Ister personam sensit adesse TUAM? Fluctibus exultans rupit glacialia claustra, Atque sui cursus acceleravit iter. Acceleravit iter, Regnis, populisque remotis Ut queat adventum significare TUUM.53 Itt a Duna ujjongása töri fel a jeget. Egy másik ismeretlen szerzőjű latin költeményben a Duna türelmetlenségében, hogy láthassa a párt, szintén leveti a jeget, melyet a szerelem tüze, sőt a menyegző fáklyalángja is olvasztanak: Principis adventu glacies resoluta recedit Dic mihi, num glacies Principis ora timet? Nil minus: Ut Divam venientem spectet, honoret, Impatiens clausas non tulit Ister aquas. Et quia amor flamma est, thedisque potentius urit, Incaluit flammis utraque ripa novis.54 Halitzky Andrásnak, az egyetem német professzorának költeményében ez az utalás már igen távoli, s szinte elnyomja a tenger zúgása: Von Jubelstimmen tönten laut die Lüfte; Das düftere Gewölk entfloh, Wie von der Allmacht Odem weggewehet; Entbunden von des Eises Joch Rauscht nun Ister freudger in die Tiefen Des Meers; — So feyert die Natur Den holden Tag, und huldiget im Glanze Dem hohen Neuvermählten Paar.55 Másként utalnak a vers elhangzásának környezetére azok a művek, melyek nem az esküvő konkrét körülményeit vagy a pár megérkezésének terét idézik fel, hanem azt a háborús helyzetet, melynek kibékítésére a frigy megköttetett. 53 [Horkovits, J.:[ Ad serenissimam principem i. m. [1.] Magyarul: „TÉVEDNÉK? valóban a mi vidékünkön járna a LEGMAGASABB FELSÉGES HÖLGY! A Duna megérezte az Ő jelenlétét? Hullámaival örvendezve kitört jégzárkáiból, és futva gyorsabban tette meg útját. Meggyorsította útját, hogy távoli országoknak, népeknek jelenteni tudja a TE jöttödet.” 54 [A. R.:] Cogitatio fugitiva i. m. [3.] Magyarul: ,A FEJEDELEMNŐ jöttére a jég megereszkedve olvad, mondd csak nekem, vajon a jég féli a Fejedelemnó' arcát? És nem kevésbé: amint ez ISTENNŐT jó'ni látja, megtiszteli a Duna ó't, nem türtó'ztetve partok közé zárt habjait. És mivel a szerelmi tűz, még annál is jobban éget, új lángjaival mindkét partját felmelegíti a folyónak.” 55 Halitzky [András]: Ode auf die Freudenreiche Ankunft... Ofen 1800. [4-5.] (OSZK 201.758; 626.622) Magyarul: ,Az ujjongás hangjaitól zengett a lég; a komor fellegek elmenekültek, mintha a Mindenható leheletétől lettek volna elfújva; kiszabadítva a jég jármából. Az Ister immár örömtelibben zubog a tenger mélyébe; - így ünnepli a természet a kegyes napot, és hódol a csillogásban a fenséges, újonnan egybekelt pár előtt.”
