Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 737 szásszor boldogok az illyen Házaspárok, és az ő boldogságok még e’ világi életben boldogokká teszi az d boldogságot szomjúhozó lelkeket.15 A háztartást vezető takarékos és takaros asszony férjének koronája. Az erények a boldogsághoz vezetnek — némi képzavarral boldog lesz a korona, s boldog az is, aki viseli: a becsületes és jószívű férj. E „háztartási tézist” — tudniillik hogy az asszony felelős a házi gondokért, míg férje a nyilvános pályákon munkálkodik — számtalan költemény fogalmazta meg különböző formákban, bár abban azért kételkedhetünk, hogy ezen eszmények vajon miképpen ültethetőek át a társadalmi gyakorlatba.16 A továbbiakban két példát mutatunk be. Előbb a reprezentáció lehető legmagasabb szintjét, a királyi család egy tagjának esküvőjét, majd egy szinttel lejjebb lépünk, s egy rövid idő alatt főúri rangra emelkedett nemesember második esküvőjének verses reprezentációit nézzük meg. (Mint látni fogjuk, mindkét házasság igen rövidre sikeredett, de nem ez befolyásolt, amikor kiválasztottam őket, hanem inkább a reprezentáció módjának érdekessége.) (József nádor és Alexandra Pavlovna) Sándor Lipót nádor tragikus balesete után (1795. július 10-én Laxenburgban egy rosszul elsült tűzijáték okozta tűzben vesztette életét) öccse, József előbb a magyar korona császári helytartója lett (július 20-án), majd 1796. november 12-én a pozsonyi diétán a rendek közfelkiáltással nádorrá választották (s megkapta mindazt, ami ezzel együtt járt: a Helytartótanács vezetését, a Királyi Kúria elnöki tisztét, a Pest vármegyei főispánságot, a Jász és Kun kiváltságolt kerületek főkapitányi tisztét),17 s e pozícióját meglehetősen sokáig, egészen 1847-ben bekövetkezett haláláig viselte. A nádor személyét hagyományosan nagy figyelem kísérte, a rendek és az udvar közötti kommunikáció kulcsszereplője volt ő, s ezt alátámasztják a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv azóta kiadott iratai, melyek a két említett nádor és az uralkodó között folytak.18 Hogy József nádornak még kisebb kultusza is kialakult, az pedig természetes folyománya annak, hogy hosszú ideig viselte tisztét, s ilyenformán e hosszú pályába egy s más belefért, reprezentatív alkalmak sokasága tartozik nevéhez, s Pest és Buda kulturális életének előmozdításában játszott szerepe kétségtelenül je15 Sebestyén Gábor: Tuba. Az égő és oktató szerelem. Buda 1819. 159-160. (OSZK 192.969) Sebestyén személyéről lásd Vaderna Gábor: Sebestyén Gábor és a közköltészet. In: Doromb. Közköltészeti tanulmányok 4. Szerk. Csörsz Rumen István. Bp. 2015. 267—282. 16 Ehhez lásd Lawrence E. Klein: Gender and the Public/Private Distinction in the Eighteenth Century. Some Questions about Evidence and Analytic Procedure. Eighteenth-Century Studies 29. (Fall 1995) 97-109. A „domestic thesis” kifejezést tóle vettem. 17 A nádorválasztásról részletesen lásd Horváth Mihály: József Cs. K. Főherczeg Magyarország félszázados nádorának élete. In: Nádor-emlék. Pest 1865. 12-15. 18 Sándor Lipót főherceg nádor iratai. 1790-1795. S. a. r. Mályusz Elemér. Bp. 1926; József nádor iratai. I—III. S. a. r. Domanovszky Sándor. Bp. 1925-1935 (a továbbiakban: JNI); Palatin Josephs Schriften. Vierter Band 1809-1813. Zusammengestellt und kommentiert von Sándor Domanovszky, Hrsg. Ferenc Glatz. Bp. 1991.
