Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)
730 SOÓS LÁSZLÓ Az új kormány kinevezésével kapcsolatban megjelent — szándékát tekintve a nemzethez szóló — királyi kézirat Fejérváry Géza kinevezését azzal indokolta, hogy a képviselőházi többség alkotta pártok „nem terjesztettek elém oly kormányzati programot, melynek alapján a soraikból vett kormányra teljes megnyugvással rábízhattam volna a nemzet sorsát”.97 Az uralkodó a továbbiakban tudatta, hogy a „belkormányzati és közgazdasági reformok terén szívesen fogom venni a képviselőház többségének javaslatát”, de katonai kérdésekben a Tisza-kormánynak adottakon kívül további engedményekre nem számíthatnak. Mindezekből következik, hogy a Fejérváry-kormány feladata csupán „a politikai pártokkal való érintkezés folytán a fentebb jelzett határok közt a megegyezést elkészíteni és ez által egy többségi kormány kinevezését előmozdítani”.98 ISTVÁN TISZA AS HEAD OF THE CARETAKER GOVERNMENT (27 JANUARY - 18 JUNE 1905) by László Soós (Summary) Prime minister count István Tisza wanted to suppress the obstruction, which had been paralysing parliament’s work for some time, by modifying standing orders. The proposal, which had elicited massive protest from the parliamentary opposition, was unlawfully voted by the governmental majority on 18 November 1904. Yet the means in which the standing orders had been modified were regretted not only by the opposition parties but also by the majority of MPs delegated by the governing Liberal Party. Reacting to the parliamentary events of 18 November 1914, the opposition parties formed a coalition — with each retaining its own program —, and formed a „Directing Committee of the Allied Opposition” with the aim of bringing down Tisza. For his part, István Tisza hoped that the elections of January 1905 would strengthen the position of the Liberal Party, demonstrating massive electoral support for the government’s policies. But the elections ended with an even greater defeat of the governing party than previously expected, thereby making it clear that Tisza had failed to win national support for the modification of the standing orders. Due to the defeat, the government led by István Tisza resigned on 27 January 1905, providing a chance for the formation of the coalition government proposed by the opposition. Francis Joseph consented to the establishment of such a government only on the condition that it would not come forward with demands pressing for the strengthening of Hungarian national character in military matters. Supported by the allied opposition, count Gyula Andrássy tried for several months to form a government, but he proved unable to tailor his program to a form acceptable to both king and opposition. After several futile attempts, the ruler asked baron Géza Fejérváry to assume the functions of prime minister, who on 18 June 1905 put up a transitional government against the will of the parliamentary majority. abban, hogy a magyar állampolgárok sorából kire bízza a kormányzást, az általa kiszemelt egyénnek dolga, hogy parlamenti többséget találjon, vagy alkotmányos eszközökkel létesítsen maga mellett. Ahol a szigorú alkotmányosság követelményeit nem teljesítették, az ott volt, hogy az újonnan kinevezett miniszterelnök a létező parlamenttel nem keresett érintkezést, illetve nem tett semmi kísérletet, hogy körében többséget találjon [...], hanem egyszerűen elnapoltatta a Házat.” 97 Egyetértés, 1905. június 20. A király szózata. 98 A fenti tanulmány részlet A Tisza-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei című készülő forráskiadvány bevezetőjéből.
