Századok – 2016

2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Soós László: Tisza István az ügyvezető kormány élén (1905. január 27. - 1905. június 18.)

706 SOÓS LÁSZLÓ rek” használatáról, a miniszterelnök pedig visszavonta a házszabályok módosí­tására tett indítványát. A megegyezéshez minden ellenzéki párt csatlakozott, mert csak így nyílt lehetőség az újoncmegajánlási törvényjavaslat elfogadására és a több mint 80 000 tartalékos és póttartalékos leszerelésére. Ennek a megál­lapodásnak köszönhetően az országgyűlésben jelentős törvények elfogadására került sor, amely a tizenegy hónapig tartó exlex állapot megszüntetését is lehe­tővé tette. A parlamenti szélcsend csak rövid ideig tartott, mert az 1904. április 19-én elkezdődő vasutassztrájk, amelynek eredményeként április 20-án délelőtt a vasúti közlekedés az egész ország területén leállt, a kormánypárti és az ellenzé­ki képviselők között ismét felszínre hozta az ellentéteket. Ezt követően az or­szággyűlés munkájára jellemző volt, hogy a két hónapig tartó vita annak az év­nek a költségvetéséről szólt, amelynek a nagyobbik fele a tárgyalás időszaká­ban már eltelt. A viták átmenetileg azzal értek véget, hogy az országgyűlési képviselők augusztusban szabadságra mentek, és a kormány tagjai is az 1904. augusztus 4-ét követő minisztertanács után csak szeptember 8-án üléseztek. A nyári szünetben a Geszten tartózkodó miniszterelnök a házszabály-re­vízióra vonatkozó új javaslatát készítette el, amelyet 1904. október 7-én, az ugrai kerület választóihoz írt nyílt levelében ismertetett. A fenti levelet a napi­lapok október 8-án közölték, azon a szombati napon, amikor a miniszterelnök geszti nyaralását befejezve visszatért a fővárosba.1 Tisza Istvánnak ez a nyilat­kozata nemcsak a kormányzó párt, hanem a kormány tagjait is váratlanul érte. Berzeviczy Albert visszaemlékezése szerint: „a kormány körében a revízió anyagi részével is foglalkoztunk már, szó volt róla, hogy annak ősszel igyekez­nünk kell sorát keríteni, de sem a legközelebbi időpontra, sem a szőnyegre ho­zás módjára nézve megállapodás nem jött létre.”2 Az 1904. november 15-én tartott országgyűlésen Dániel Gábor elnök — a Szabadelvű Párt támogatásával — nyújtotta be határozati javaslatát a házsza­bályok ideiglenes módosításáról.3 A Függetlenségi Párt tagjai az esti értekezle-1 Tisza István: Az ugrai kerület választó-polgáraihoz! Geszt, 1904. október 4. Egyetértés, 1904. október 8. A levelet teljes terjedelmében közli Horánszky Lajos: Tisza István és kora. I. Bp. 1994. 452-456. 2 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (OSZK Kt) Quart. Hung. 2955. Berzeviczy Albert: Az első Tisza-kabinet parlamenti küzdelmei. 1903-1905. 36. Tisza István már szeptemberben megis­mertette Tallián Bélával a házszabály-módosítással kapcsolatos elképzeléseit. Tallián részletes meg­jegyzéseit lásd: Magyarországi Református Egyház Zsinati Levéltára (MREZSLT) 44/a fond Tisza iratok 2. cs. 8. tétel 11-13. Tallián Béla levele Tisza István részére. 1904. szeptember 25. 3 A javaslat a házszabályok 195-265-ig terjedő paragrafusait érintette. Nevezetesen a tanács­kozási rendre, az elnökre, az alelnökre vonatkozó részeket módosították. Pl. a parlamenti ülés meg­hosszabbításának kérdése, a felszólalások és a név szerinti szavazások kérésének korlátozása, a rend­zavaró képviselőknek az ülésteremből való kitiltása, valamint a kitiltás tartamára illetményük meg­vonása. A tárgyalási idő korlátozása, tehát a klotűr bevezetése: a költségvetési és indemnitási tör­vényjavaslatok esetében az általános vita hat, az egyes tárcákra vonatkozó három, a felhatalmazási törvény pedig hat ülésnapnál többet nem vehet igénybe, továbbá a rendes évi újoncjutalék letárgya­­lását is határidőhöz kötötték. A kormány terve szerint a javaslat egy pártközi bizottság elé kerül, ezért az álláspontjukat úgy szövegezték meg, hogy a megegyezés érdekében engedményeket tehesse­nek. Részletesebben lásd: OSZK Kt Quart. Hung. 2955. Berzeviczy Albert: Az első Tisza-kabinet par­lamenti küzdelmei. 1903-1905. 30-34.

Next

/
Thumbnails
Contents