Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Karger őrnagy isteni sugallata. Gábriel Jasmagy memoranduma a magyar koronázási jelvények felkutatásáról (1866)
702 DEÁK AGNES jegyzi fel: „ezt bizony elképzelhetetlennek tartottam.”43 Közben igyekezett első kézből információkat szerezni az akcióról, nem Jasmagy volt az első, aki beszámolt neki, hanem Wargha, aki Orsováról visszatérve már szeptember 10-én felkereste, „érdekes feljegyzéseket” adott át neki (feltehetőleg az államrendőrségi iratok között fellelhető Wargha-memorandumot), ezt egészítette ki Jasmagy 13-i szóbeli beszámolója.44 Szeptember 13-án Kempen az uralkodótól kitüntetést kért Kargernek, Wargha számára pedig hallatlanul magas, 60 000 forintos jutalmat, amit azok néhány napon belül, kerülve mindenféle ünnepélyes formaságot, meg is kaptak. Kempen valóban nagyon fontosnak és személyes sikerének tartotta a koronajelvények feltárását. Ezért hidegzuhanyként érte, hogy Coronini a Temesvarer Zeitungban megjelentetett egy cikket, amely a sikert kizárólag Kargernek tulajdonította. Kempen csodálkozva jegyezte fel naplójába: „El sem tudom képzelni, mit akar ezzel Coronini.”45 A Jasmagy által említett cikk azután a Soldatenfreund című lapban Kargerrel való összezörrenéshez is vezetett, mivel az a Temesvarer Zeitung cikkét tárgyalva ahhoz azt a kommentárt fűzte, hogy valójában Karger kísérleteit Bécsből irányították, s ő „egy felsőbb vezetés eszköze” volt csupán. Karger ezt sértésnek tekintette, még azt is kijelentette, hogy ezek után kénytelen a hadseregből távozni, s láthatólag szemrehányást tett Kempennek. Albrecht főherceg pedig dühösen kifejezetten azzal vádolta Kempent az uralkodóhoz eljuttatott iratában, hogy hivatala íratta a Soldatenfreund cikkét, amit Kempen „méltatlankodva” visszautasított.46 Jasmagy iratának fényében persze nem tudhatjuk, valóban Kempen közvetett sugallatára született-e a cikk vagy sem. Mindezek ismeretében azonban világosabbá válik Kempen 1854 tavaszán a korona feltalálásáról készült összefoglalójának funkciója: a „rendőrminiszter” mindenekelőtt saját érdemeinek rögzítésére foglalta össze a történteket. Jasmagy iratának a legérdekesebb információja mégiscsak az, hogy mindezek mögött nem pusztán személyi intrikák húzódtak, hanem „kommunikációs” megfontolások: a szándék isteni sugallat szerepének megjelenítésére a „nép” előtt. Jasmagy nem nevezi meg, szerinte ki volt az a személy, akinek befolyása előtt Kempennek is meg kellett hajolnia, de feltehetőleg az uralkodóra gondolt. Az isten kegyelméből uralkodó császár eszméjéhez nagyon jól illeszkedett az isteni kegyelem sugallata. 43 Kempen naplója, 1853. szept. 9-10., 20. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen i. m. 302-304., magyarul lásd: A korona kilenc évszázada i. m. 189-290. Katona Tamás fordítása. 44 Kempen naplója, 1853. szept. 10., 13. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen i. m. 303. 45 Kempen naplója, 1853. szept. 17. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen i. m. 304., magyarul: A korona kilenc évszázada i. m. 290. Katona Tamás fordítása. 1853 tavaszától már több hivatali konfliktus támadt Kempen és Coronini között, s az sem elhanyagolható szempont, hogy Coronini korábban a gyermek Ferenc József nevelésével megbízott katona volt. A konfliktusokra lásd: Deák A.: „Zsandáros és policzájos idők” i. m. 68-69. 46 Kempen naplója, 1853. szept. 21., okt. 7. Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen i. m. 304-306.
