Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Karger őrnagy isteni sugallata. Gábriel Jasmagy memoranduma a magyar koronázási jelvények felkutatásáról (1866)
694 DEÁK AGNES kel is —, hogy 1853. szeptember 8-án reggel kiemelték a földből a koronázási jelvényeket tartalmazó ládát.6 Az ügy történetéről rendelkezésünkre áll Kempen 1854 tavaszán készült összefoglalója, amely évtizedekkel később nyomtatásban is megjelent.7 Emellett az államrendőrség iratanyaga természetesen szintén fontos adalékokkal szolgál, köztük Wargha 1853 nyarán - kora őszén, részben vizsgálati fogságban készült két összefoglalója.8 1866 tavaszán Jasmagy is készít tehát egy memorandumot, őt ugyanis mint a törökországi államrendőrségi hírszolgálat bizalmi emberét már 1853 előtt is bevonták egy-egy alkalommal a korona utáni kutatásba, 1853. szeptember elején pedig őt bízta meg Kempen azzal, hogy Wargha társaságában Pest-Budáról gőzhajón Orsovába utazzon, s Wargha információi alapján Titus Karger százados hadbíró társaságában felkutassa a lelőhelyet.9 Lássuk tehát, ő miként foglalta össze a történetet. A temesvári csata után (1849. augusztus 9.), amikor a főparancsnokság mellett tevékenykedve Bécsbe leveleztem, parancsot kaptam, hogy késedelem nélkül a török fennhatóság alatt álló dunai tartományokba utazzam, hogy a császári királyi konzulátust értesítsem még a lázadók vezetőinek menekülése előtt, stb., stb., stb., nevezetesen pedig Vidinben annak érdekében működjem, hogy a menekülteket mindaddig internálva tartsák, míg Bécsből és Konstantinápolyból további parancsok nem érkeznek. Vidinben az osztrák konzulhelyettest, Dobroslavic kapitányt, egy nyolcvannégy éves aggot épp betegágyában találtam. Megkért, hogy maradjak mellette, s a török kormányzónak, Zia pasának mint császári királyi konzulátusi tolmács mutatkozzam be, ezután ilyen minőségemben érintkeztem a pasával. Néhány nap múlva értesítést kaptunk tőle egy körülbelül ötezer fős felkelőcsapat közeledtéről, Kossuthtal, Bemmel, Dembinskivel, Perszellel [!], Merorosszal10 [!], stb., stb. az élen. Mivel a részletek ettől a pillanattól kezdve nem tartoznak a magyar korona feltalálásának ügyéhez, átugrom rajtuk, s azzal a pillanattal kezdem 6 Warghára vonatkozóan lásd: Deák Ágnes: A koronás Wargha. Egy kettős ügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában. Akadémiai Kiadó, Bp. 2010., különösen: 148-168. 7 Kempen összefoglalója feltehetőleg az uralkodó számára, Bécs, 1854. ápr. 24. HHStA Kab. Kanzlei, Geheimakten Alt Kt. 5., kiadása: Dr. Harms Schiitter: Kempens Denkschrift über die Auffindung der Stephanskrone (24. April 1854). In: UŐ: Aus der Regierungszeit Kaiser Franz Joseph I. Adolf Holzhausen, Wien 1919. 37-65., magyarul: A korona küenc évszázada i. m. 293-328.; lásd még: Eduard von Wertheimer: Neues zur Wegschaftung und Affindung der ungarischen Krone (1848-1853). II. Pester Lloyd, Jg. 74. (1927) Nr. 8. 1927. jan. 12. 8 Wargha 1853. szeptemberi memorandumát más dokumentumok társaságában lásd: HHStA Kab. KanzL, Geheimakten, Alt Kt. 5., közli: Schiitter, H.: Aus der Regierungszeit Kaiser Franz Joseph I. i. m. 66-88., Wargha memorandumát részben közli: Benda K. - Fügedi E.: A magyar korona regénye i. m. 213-214.; vö. Deák Á.: A koronás Wargha i. m. 155-178. 9 Hajnal István információi szerint egy 1869-ben született bécsi rendőrségi jelentés tudni vélte, hogy Jasmagy arra készült, hogy egy emlékiratban a magyar képviselők számára is összefoglalja „a szent korona feltalálása körül vitt tevékenységét”. Nem tudunk róla, hogy erre sor került volna. Hajnal I.: Bevezetés i. m. 334. 10 Feltehetőleg Mészáros Lázár volt magyar hadügyminiszter.
