Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
GYILKOSSÁG EGY VAS VÁRMEGYEI KOCSMÁBAN 1847-BEN 683 A törvényszék a halottszemléről készült seborvosi bizonyítvány alapján ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy mérsékli a vádlott tettének súlyosságát az a tény, hogy Kovács István halála „nem a szúrás gyógyíthat[at]lanságából, hanem a nem alkalmazott orvosi segedelem miatt[i] nagymértékű vérei folyásból következett”,86 és ugyancsak enyhítő körülményként vette figyelembe azt is, hogy tette után a kocsmából hazafutó Pontyos nemsokára visszatért, „sőt bűnbánó kebelnek egész megilletődésével a szerencsétlen halottnak állát föl is kötötte, s magát a bűnfenyítő hatalomnak átadta. ”87 Összességében — tekintettel a rendelkezésre álló hivatalos okiratokra, valamint a két tárgyaláson elhangzottakra — Vas Vármegye Büntetőtörvényszéke elvetette Istóczy Antal ügyész halálos ítéletet kérő indítványát, és a vádlottat a kihirdetéstől számított „3 évi nyűgvasban, szokott sanyarítások mellett eltöltendő börtönre, s félévenkint 25, öszvesen 150 pálcacsapásokra”88 ítélte, továbbá kötelezte 200 pengőforint fejdíj, a tanúvallomások elkészítésére fordított, de meg nem nevezett összeg, valamint a 146 pengőforint 11 krajcár összegű börtöntartási költség megfizetésére, ám az ítélet végrehajtása előtt a pert a Királyi Táblához „felsőbb átvizsgálás végett fellebbeztetni”89 rendelte. A vármegyei törvényszék ítéletének kihirdetésével befejeződött a per második szakasza, ám a fellebbezéssel máris kezdetét vette a harmadik, perorvoslati szak. A Királyi Tábla ítélete Pontyos János ügyében A Vas Vármegye Büntetőtörvényszéke 1847. szeptember 18-án kihirdetett ítélete alapján a Pontyos János elleni per iratait megküldték a Pesten székelő Királyi Táblának, ám miután V Ferdinánd király 1847. szeptember 17-én az esedékes országgyűlést november 7-re összehívta,90 a kanász ügyét nem a magas bírói fórum székhelyén, hanem Pozsonyban tárgyalták, mivel annak elnöke, a királyi személynök a rendi országgyűlés alsótáblájának elnöki tisztét is betöltötte egyben.91 86 Uo. 87 Uo. 88 Uo. Itt jegyezzük meg, hogy a perjegyzőkönyvben az ítélet e része téves számadatokat tartalmaz. Az a személy ugyanis, aki az ítélet szövegét a peijegyzőkönyvbe leírta, a félévente esedékes 25 botütést rosszul összesítve, mindösszesen 300 botütést írt. Ugyanakkor nehezen magyarázható, hogy ez a bíróság egyetlen tagjának sem, illetve az alügyésznek és a védőnek sem tűnt fel, később sem korrigálták. A vármegye büntető törvényszéke üléseiről készült jegyzőkönyvben azonban már a helyes számadatok szerepelnek, ami azt mutatja, hogy az ítélet perjegyzőkönyvből ide történő átmásolásakor az azt végző személy kiigazította a hibát. VaML Mbtir. Btvszjkv. 281/1847. Ugyancsak megjegyzendő, hogy a Pontyos János ellen meghozott ítélet perjegyzőkönyvben, illetőleg a vármegyei büntető törvényszék üléseiről készült jegyzőkönyvben olvasható szövege a fentieken kívül több más helyen sem fedi teljesen egymást. Mivel ezeknek az eltéréseknek nincs érdemi jelentőségük, az előbbieken túl nem ismertetjük őket. 89 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pjkv. 90 VaML Mkir. Kjkv. 2155/1847. 91 Bónis Gy. - Degré A - Varga E.: A magyar bírósági szervezet i. m. 112.; Csizmadia A - Kovács K. - Asztalos L.: Magyar állam- és jogtörténet i. m. 213., 215.; Fényes E.: Magyarország leírása i. m. 120.
