Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 69 a „Szikra” a „Solo Prágától” összesen 5 millió cseh koronáért.170 Az akvizíció után a termelést a gyárban leállították, a felszerelést és az anyagkészletet pedig Kolozsvárra szállították, míg az ingatlant és a telket 1942-ben eladták.171 A második bécsi döntés nyomán Magyarország megkapta Eszak-Erdélyt, amely során a kolozsvári gyufagyár a román államtól a Magyar Kincstár tulajdonába került.172 Az üzemért a „Szikra” 575 ezer, valamint a felszerelésért további 250 ezer pengőt fizetett, viszont a „Vulcan” A.G.-vel szemben a kolozsvári gyufagyárban a termelés folyamatos maradt 1944-ig.173 Az 1936-os mélypontot követően a gyufatermelés a magyarországi gyárakban fokozatosan emelkedett a háború kitöréséig, azt követően pedig ugrásszerűen emelkedett évről évre. E változásokban szerepet játszott az, hogy a magyar gazdaság is fokozatosan kilábalt a világválságból és így a fizetőképes kereslet is meg tudott emelkedni, valamint a revízió következtében lélekszámában is megnövekedett Magyarország ellátására nagyobb mennyiségre volt szükség. Ehhez adódott hozzá a háborús konjunktúra, valamint a növekvő méretű állami megrendelések, aminek eredményeképpen 1943-ban már két és félszer annyi gyufát állítottak elő az országban, mint 1936-ban.174 A magyar gyufamonopólium a német megszállástól 1951-ig A magyar gyufamonopólium történetében legalább akkora cezúrát jelent a második világháború utolsó bő egy éve, mint Ivar Kreuger 1932-es halála, és ezzel párhuzamosan — részben ennek hatására — vállalatbirodalmának összeomlása a nagy gazdasági világválság alatt. Ez egyrészt Magyarország német megszállásából fakadt, mert 1944. májusától jelentős mennyiséget kellett Németországba exportálnia a magyar gyufagyáraknak.175 így az ezáltal is folyamatosan bővülő kereslet kielégítése az ezzel 170 723.519 pengő. SE/VALA/02854/G I cr/3/1934-1941. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. „Szikra” Ungarischen Zündholzfabriken A.G., 1939. 12. 31. 1-16. 7-9. 171 Uo. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. „Szikra” Ungarischen Zündholzfabriken A.G., 1942. 12. 31. 1-11. 4. 172 Uo. 11. A második bécsi döntés előtti tárgyalási időszakban elképzelhetőnek tűnt, hogy a revízió során Magyarországhoz visszacsatolt területek — a korszerű gyufagyárral rendelkező — Temesvárt fogják magukban foglalni, és nem Kolozsvárt. Ebből fakadóan a román hatóságok jelentős beruházásokat eszközöltek, hogy a kolozsvári gyufagyár kapacitását növeljék, arra az esetre, ha ez az elképzelés lépne életbe. Amikor megszületett a végleges döntés, akkor a beszerelt modern gépek, felhalmozott készletek és késztermékek jelentős hányadát a Románia területén maradt Tordára szállították át. Ugyancsak e folyamat során a területet birtokba vevő magyar katonai csapatok egy része a gyufagyárban lett elszállásolva, amelynek során — a magyar és a román hatóságok által elkészített leltárok alapján — 9000 doboz gyufa „veszett el” valamint vált használhatatlanná. MNL Magyar Általános Gyufaipari RT., Ügyvezetőség 1921-1952 (a továbbiakban: Z 1289) 5. csomó, levelezés a svéd gyufatröszttel, 1947-1949. (aláírás hiányzik) Calbergnek 1940. 09. 26. 1-5. 2. 173 SE/VALA/02854/E I b/226/1937. Über folgenden Fragen, die hier am 11. Juli 44 mit Direktor Hallström erörtert wurden, 1944. 07. 11. 174 Lásd: 3. melléklet A magyarországi gyufagyárak termelése (1931-1943). 175 SE/VALA/02854 Tekniska avdelningen (H. Anderfelt): Korrespondens (a továbbiakban: E IV c) 18. Belgien, Bulgarien, Danmark, Danzig, England, Finland, Holland, Italien, Jugoslavien,
