Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
66 PASZTORY LEVENTE 1932. november 29-re hívták össze a közgyűlést, amelynek feladata az új vezetőség megválasztása, valamint a társaság alaptőkéjének 300 millió svéd koronáról 90 millióra való csökkentése volt.147 Azt követően, hogy a STAB végül elkerülte a felszámolást, kezdett el újra a magyar gyufamonopóliumot érintő kérdésekkel foglalkozni, amelynek során párhuzamosan több komoly problémával is szembesült. Egyrészt a STAB vezetőinek foglalkozniuk kellett a felszámolás alatt lévő Kreuger vállalatbirodalomhoz tartozó és a magyar gyufamonopóliumban is érdekelt társaságok MAGIRT-tal szembeni követeléseivel. Ugyanis a magyarországi gyufagyártás és forgalmazás kizárólagos jogával felruházott vállalatot is érintette a válság, 1930-tól folyamatosan csökkent a kereslet a kínált termékek iránt,148 aminek következtében nem történtek meg maradéktalanul a kifizetések a külföldi hitelezők felé. A helyzetet bonyolította egyrészt a LEBOSZ fizetésképtelensége a 36 millió dolláros kölcsön esedékes részleteivel kapcsolatban,149 másrészt a magyar kormány által 1931-ben bevezetett kötött devizagazdálkodás,150 valamint a magyar és a svéd kormány által 1934. augusztus 23-án aláírt ún. „gentlemen’s agreement.151” A problémakör összetettségéből fakadóan számos esetben csak átmenti, valamint félmegoldások születtek. A felszámolás alatt lévő, a gyufagyáraknál az ipari beruházásokat végző Kreuger & Toll, valamint a „Szikra” „B” részvénytranzakció eredményeképpen 29,75 millió pengőre igényt tartó Continental Investment Co. és a 36 millió dolláros kölcsön nagy részét jegyző IMCO azt akarták elérni, hogy a STAB-nak dobozonként adómentesen járó 1 fillért ne kizárólag a svéd gyufavállalat kapja, hanem a MAGIRT-tal szemben meglévő hiteleik arányában minden érdekelt fél részesüljön ebből a bevételből.152 Átmeneti megoldásként 1933-ban a felek abban állapodtak meg, hogy ugyan a „STAB-fillérből” a három fent említett vállalat nem részesül, azonban a MAGIRT korlátozott fizetőképessége miatt a hitelezők a magyar társasággal szemben fennálló követeléseik arányában részesülnek a MAGIRT kifizetéseiből.153 147 Uo. 148 SE/VALA/02854/G I cr/2/1934-1940. A Magyar Általános Gyufaipari R.T. üzleti jelentése az 1934. évről, 1935. 06.18. 149 MNL/K269/346. 7-9. A svéd gyufakölcsön, 1935. 02. 01. 150 Kaposi Zoltán-. A XX. század gazdaságtörténete I. 1918-1945. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, Pécs, 1998. 113. Amiből fakadóan a Magyar Nemzeti Banknál vezetett MAGIRT számlán ugyan több millió pengőnek kellett összegyűlnie, azonban az ebből külföldre történő kifizetések a Magyar Nemzeti Bank engedélyéhez voltak kötve.; SE/VALA/02854/E XXV ta/11/1928-1942. Fürth to Hotchkiss (IMCO), 1933. 03. 03. 151 A feltárt forrásokban következetesen a gentlemen’s agreement” kifejezést használták erre a szerződésre, amelyet az egyszerűség és a könnyebb megkülönböztethetőség kedvéért én is átvettem. Ez Magyarország és Svédország között kötött olyan kereskedelmi megállapodás, amely a két ország áruforgalmában lényegesen jelentősebb magyar export ellenértékének a felhasználását szabályozta. MNL/K 69/749. csomó Svédország 1928-1943. 9-19. Magyar Nemzeti Bank Importdeviza csoport (aláírás olvashatatlan) dr. Barkóczy Györgynek, a magyar királyi külügyminisztérium főkonzuljának, 1934. 08. 25. 152 SE/VALA/02854/E XXV ta/11/1928-1942. MATCHCO to Ljungberg, d.n. 153 Uo. Ljungberg: Memorandum, 1933. 09. 30.
