Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
A MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 63 Végül ebben az esetben is a tokaji gyárhoz hasonló megoldás született, hiszen újfent messze a piaci ár fölött, 1 millió pengőért vásárolta meg a STAB a szombathelyi üzemet.124 A MAGIRT a megszerzett gyufagyárakat egy szervezetbe tömörítette, oly módon, hogy az üzemek tulajdonjogát egészében a Szikrának adta, amiért cserébe az utóbbi vállalat 1928. augusztus 25-én kibocsátott 168 ezer „J3”125 részvényét a MAGIRT-nak adta.126 1930. május 26-án újabb megállapodást írt alá a két részvénytársaság, amely a korábbi szerződést annyiban módosította, hogy a termelt gyufamennyiség alapján kiszámított összeg— 15 pengő ládánként127 — mellett meghatározott összegű éves bérleti díjat128 is fizetett a MAGIRT a „Szikra” tulajdonában lévő gyufagyárak használatáért.129 A 168 ezer részvényt 60 pengős névértékén eladta a Kreuger & Toll-nak, majd 150 ezer értékpapírt jelentősen túlértékelt áron — darabját 205 pengőért — visszavásárolt — a Kreuger & Toll egyik fiókvállalatán — a vaduzi bejegyzésű Continental Investment Co.-n keresztül, amivel jelentős — 30,75 millió pengős — tartozást halmozott fel a svájci cég felé.130 Ez a tranzakció amellett, hogy komoly anyagi kárt okozott a MAGIRT-nak, azért is volt lényeges, mert egy másik lehetőséget is biztosított a „STAB-fillér” mellett arra, hogy a „Kreugerbirodalom” a MAGIRT — tehát a monopólium — nyereségét adómentesen kivigye Magyarországból. Mindemellett érdemes megemlíteni, hogy az 1930. október 10-én Stockholmban, október 15-én Budapesten aláírt megállapodás értelmében a STAB garantált a MAGIRT-nak 1930-ra a jegyzett tőke legalább 5%-át kitevő, 1931. január 1-jétől pedig legalább 10%-ot elérő nyereséget. Továbbá, ha bármely „rendes ” évben a MAGIRT jövedelme nem lett volna elég a fent említett nyereség kitermelésére, megterhelhette a STAB-ot a hiánnyal. Azonban, másrészről, 124 SE/VALA/02854/E I b/46/1933. Fürth für Carlberg, 1934. 03. 29.; A magyar gyufagyárak dolgozói létszámáról és a gyufagyárak felszámolásáról lásd: 1. melléklet A dolgozók létszáma a magyarországi gyufagyárakban (1928-1933). 125 A „B” részvények Ivar Kreuger nevéhez köthető újítás az értékpapírok területén. Esetében a tulajdonos ugyanazt az osztalékot kapta, mint a normál részvénytulajdonosok, azonban csak 1/1000 értékű volt a szavazata. Miután ezt a fajta értékpapírt bevezette először az amerikai piacon, működő modellnek bizonyult, számos nagyvállalat is alkalmazni kezdte ezt az részvénytípust. J. F. Deck: The match stick colossus. Foreign Affairs, 1930. Vol. 9. No. 1. 149-156. 151 126 SE/VALA/02854/G I cr/3/1934-1941. „Szikra” Magyar Gyújtógyárak Részvénytársaság. Évi jelentés és számadás az 1928. üzleti évről, 1929. 05. 17. 127 54 szál gyufa volt egy hagyományos dobozban, 100 doboz egy csomagban, és 50 csomag egy ládában, vagyis egy ládában 5000 doboz. SE/VALA/02854/E IX/7/1941-1946. Prislista for Ungern, 1940. 05. 01. 128 Lásd részletesen: 2. melléklet A MAGIRT és a „Szikra” között 1930. május 26-án kötött megállapodás értelmében az egyes gyárak esetén fizetendő éves bérleti díj. 129 SE/VALA/02854/G I cr/3/1934-1941. Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. „Szikra” Ungarischen Zündholzfabriken A.G., 1933. 12. 31. 1-17. 4.; SE/VALA/02854/E XXV ta/11/ 1928-1942. PM. Ljungberg, 1933. 08. 10. 130 SE/VALA/02854/G I cr<$Uhttp://sok.riksarkivet.se/nad?Sokord=Ungern&End...> 1934- 1940 (a továbbiakban: 2/1934-1940.). Price, Waterhouse & Co. Reports & Accounts. Ungarische Allgemeine Zündholzindustrie A.G., 1933. 12. 31. 1-24. 8.; A magyar adóhatóság nem minősítette a tranzakciót törvénytelennek, viszont a részvényüzlettel kapcsolatban az adót beszedte. SE/VALA/ 02854/E XXV ta/11/1928-1942. Fürth to Hotchkiss (IMCO), 1933. 03. 03.
