Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
598 VELIKY JANOS Az éles bírálat több oldalról is sértődött elutasítást váltott ki, mely bizonyos értelemben alappal bírt, hiszen az Ausztria irányából érkező asszimilációs törekvések először épp a magyarok ellen irányultak, amit a vármegyék segítségével sikerült elhárítani. Ezzel tisztában van Széchenyi is, utal is rá: nem lehet a múltat a jelennel összekeverni, és téved az, aki úgy viselkedik, „mintha jelenleg is törökkel vagy francziával kellene vívnia, észre sem vévén, hogy az nem kontyos, se nem veres sipkás, kivel dolga van, de egyenesen a civilisatio”.73 Az asszimilációt nem utasítja el, csupán annak erőszakos formáját helyteleníti, mert „az enthusiasmus ritkán használ, a hóbort pedig mindig árt, de egyedül a józan, a kiábrándult felfogás, és kirekesztőleg csak az összevető s kiszámító felsőbbség győz”, vagyis a civilizáció eszközeivel élő kulturális beolvasztást, melyet „olvasztói felsőbbségnek” nevez, nem utasítja el.74 * (Kiemelés - V J.) Az erőszakosan „olvasztókat” elsősorban az „oppositio” soraiban véli felfedezni. Széchenyi erre utal, amikor mindkét csoport jellemzésére hasonló kifejezéseket alkalmaz, és azokat közvetlenül összekapcsolja: „nemcsak mulasztás, de tulhév által is lehet olvasztgatni a hazán, vagy más szavakkal: hogy nemcsak a »semmit nem tevők, álgyönyörök közt élő, a haza zsírját ingyen szívók« hosszú serege járul köz anyánk gyengítéséhez és végképi meggyilkolásához, de hasonlólag a magas paripán ülők azon parancsoló osztálya is ront a hazán, melly indiscret negédtől hajtva, elég előkészület nélkül, minden erőkkel szembeszállni buzog”.76 (Kiemelés - VJ.) Ilyen formában is igyekszik az ellenzék egyik politikai hibáját, a mérséklet hiányát bizonyítani: „hol a mértéken túli erőltetés és zaklatás makacs ellenszegülést szül, ott a visszatorlások elmulhatlanul mindig bekövetkező hada közt annyira felhevül, s olly vak s makacs szenvedélyességre fajul a nagy közönség, mikép bármilly óvakodást gyanúsítva, bármilly okot félrelökve, felbőszült, fékeibül kibontakozott árként mindent magával sodor a megtámadási párt”.76 (Kiemelés -VJ.) A Garathoz hasonlóan az Akadémiai beszédet is a Klugheit értelmezéséhez vezeti el. Azt javasolja az Akadémiának, hogy alkossa meg e görög-római tradíciót és korszerű polgári erényt egyaránt hordozó fogalom magyar megfelelőjét, mely aztán kerüljön be a magyar politikai gondolkodás szótárába, mivel az „minden erények közt legtovább vezet”.77 Pozíciókijelölő politikai viták A „Pesti Hírlap-kör” és Széchenyi vitái A magyar politikai gondolkodás ideológiai kategóriái korszerű értelmezésben a 18-19. század fordulóján jelennek meg. Az értelmezésben külföldről, például Göttingából (ahol Schlözert hallgathatták) a felvilágosodás és a racionaliz-73 Széchenyi István írói és hírlapi vitája. I. i. m. 174. 74 Uo. 174-175., 184. 76 Uo. 186. 76 Uo. 191. 77 Uo. 194-196.
