Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
588 VELIKY JANOS törökség közt, annyi századok ótai fenntartását”.17 Kossuth említett cikkére való utalással figyelmeztet, virrasszunk, „nehogy felbőszült garabonczként szilaj erővel ostoroztassanak honunk különajkú népei a magyarság megkedveltetésére”; kulturális egységesülésről beszél, olyan módon, hogy „becsülje meg a magyar maga magát, s csinosodás, értelmi súly és jó ízlés annyi bájaival fonja magát körül, mikép erkölcsi erővel vonzza a hon heterogen felekezétéit”.18 Ám az érdekek méltánylását kiterjesztené a „felsőbbségre”, az arisztokráciára és különböző hatalmi körökre is, s így ez a szándék az érvelés liberális jellegét már erősen szűkíti.19 A birodalmi kormányzás rendszerében pedig kedvezőbb változásokat fedez fel, s arra számít, hogy „megint az élet felé” fordul a magyar, tehát ezért sem tekinti az erős ellenzékiséget célszerűnek, így „bizonyos nemzeti operatorok” mozgalmát igyekszik elhárítani.20 Arra hívná fel a figyelmet, hogy nagyon sok tisztázatlan eszme zúdult be „egy bizonyos párt némi hőseinek szorgalma által” a közéletbe, vagyis „annyi öntetett újabb időkben a garatra, mikép bizony nemcsak az eddig mindig sötétségben létezőnek és vízhez szokottnak, de a legnagyobb világban és a legnagyobb ingerek közt élőnek is káprázik szeme és szédeleg feje, [...] mert mindez így áll és nem máskép, az van most egyedül a teendők során: a felszínséget talpraesettel, az álokot józan okkal, a hamist valóval verni vissza”. így magyarázza meg művének címét is: a politika malmában a garatra meggondolatlanul öntött elvek sokaságát fogja megrostálni, úgy, hogy — fizikai hasonlattal élve — a gondolatok „a hideg súrlódásnak minden hengerein átmenve, végre a tápláló liszttül elválasztassék a korpa, a söpredék: mi okbul »Garat« is lön e közlemény czíme”.21 A Garat politikai fejtegetéseit társadalom- és államfilozófiai ismeretek alapozzák meg, melyeket Széchenyi az 1820-as évek közepe óta több-kevesebb rendszerességgel, programszerűen sajátított el, s majd ebből fejlesztette ki, saját szavaival élve, „politikai tudományát”, melyre aztán folyamatosan hivatkozik is.22 Az 1840-es években Jeremy Bentham hatása széles körűnek látszik. Kemény Zsigmond a fentebb említett történeti időfogalomban Bentham hatását vélte kiolvashatónak, mint írja, Széchenyi megragadható elemet a „nemzet dicsőségére sehol nem talált a múltban; a nemzet fiatalságán kívül semmi egyébre a jelenben. A históriát megkicsinyíté, hogy a múltról elvett súlyt a jövendőre vesse” - Kemény szerint ez a gondolat „Benthamból kölcsönöztetek. A francia viszonyokról mondott eszmék voltak majdnem lefordítva, csakhogy Szent Lajos helyett Nagy Lajos, XIV Lajos helyett pedig Mátyás király iktattaték ama sorok közé, melyek megmutatandók, hogy a múltban valódi nagyság sehol sincs, s így a jövendőtől lehet mindent várni.”23 (Kiemelés - V J.) 17 Széchenyi István írói és hírlapi vitája. I. i. m. 48. 18 Uo. 46. 19 Uo. 36-37. 20 Uo. 41. 21 Uo. 54-56. 22 Uo. 94., 98.; Széchenyi István: Napló. Szerk., ford. Oltványi Ambrus. Bp. 1978. 415. 23 Kemény Zsigmond: Széchenyi István. In: Sorsok és vonzások. Szerk. Tóth Gyula. Bp. 1970. 246-247.
