Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 577 nem kevesebb mint 100 000 ft konvenciós értékkel.157 Ugyanígy fontos megemlítenünk, hogy Dietrich követelésének regisztrált hitelfelvétel formájában nincs nyoma a pénzügyi adminisztráció korábbi időszakaiban, vagyis nyilvánvaló, hogy megvásárolt vagy megszerzett követelésekről van szó. A perérték és a fenti táblázatban foglalt passzívák összevetése viszont egyértelműen Szegedy konszolidációs tevékenységét dicséri, hiszen a teljes adósság tömegének kevesebb mint 30%-át érintette.158 (Természetesen figyelembe kell venni, hogy magától értetődően egy néhány száz vagy ezer forintos követeléssel rendelkező hitelező eleve feleslegesnek találhatta a peres eljárás megindítását.) A vármegyei vizsgálóbizottság 1830. április 19-i dátummal terjesztette elő jelentését, melyet Zala vármegye 1830. június 14-i közgyűlésén tárgyaltak. Minthogy a jelentés a megfelelő adatsorok és mellékletek idézésével Szegedy érvelését minden tekintetben elfogadhatónak találta, a vármegyei végzés, vagyis a Kancellária felé felterjesztendő állásfoglalás szintén a moratórium megadását tartotta a közérdeket szolgáló döntésnek.159 Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a moratórium megakadályozását szolgáló, s a hitelezők korábban említett csoportjának minden, a Kancelláriához eljuttatott beadványát nyilvánosan felolvasták a megyegyűlésen, s érveiket — tekintettel a folyamatban lévő peres eljárásokra — a megfelelő törvényi rendelkezések tükrében tárgyalták, leszögezve, hogy „mindezen Irományok [a bizottsági jelentés a hozzá tartozó mellékletekkel - K. Gy.] a Fő M[é]l[tósá]gu Magyar Királyi Udvari Cancelláriához a megrendelt értesítés fejében olly alázatos vélemény mellett felterjesztetni fognak, [...] hogy a jó lelkű hitelezők a zár alatt lévő vagyon jövedelmeiből, a tőke pénzeiktől járandó kamatokat az időig mindég rendesen kapták, s kapják, azok a késleltető parantsolatot éppen nem elleneznék [...] végre a Hitelezőknek a már sokszor érintett Gróf Úr ellen lévő adósságbeli követeléseikre nézve még az ő elegendő vagyonán felül a mostani M[é]l[tósá]gos Zártartó Úrnak az egész Ország előtt tökeletessen esmért jó lelküsége, a Zár alatt lévő javak kormányzásába [sic] mutatott ritka ügyessége [...] mindenekre kiterjedt pontossága, és figyelme tökéletes és egész bátorságot szerezne, s igy mind ezekhez képest a Hazai törvények és a szoros köz igazság meg sértése nélkül a jelenvaló esetben az eladósodott Gróf Úrnak részére a Késleltető Kegyes parantsolatnak kiadhatását a Vármegye megtörténhetönek véli.”160 157 Uo. 158 Szegedy Ferenc eredményes eljárásának további illusztrálásához: Festetics László S. H. Strauss (?-?) zsidó kereskedőtől 3000 pft-ot vett fel 1826. szeptember 1-jén. A hitelszerződéshez csatolt, 1827. október 28-án kelt cessionális levél szerint ő ezt „[...] mit allen mir gebührenden Rechten” gróf Zichy Ferencre (1774-1861) cedálta, aki viszont Gottlieb Mayer kanizsai zsidó kereskedőnek adta tovább. Szegedy Ferenc viszont mint ,,M[éltóságos]. Gróf Festetics László Úr Javai önkényesen választott Zártartója” Mayerrel megegyezett, hogy az eredeti tőkeösszegből „20 percentum elengedtetvén” az 1827. szeptember 1. és 1830. július 1. közötti időszakra járó kamatokat rendezzék. Ujj Károly exactor jegyzése szerint utóbb a teljes adósságot törlesztették, s az eredeti iratokon ennek nyomán Festetics László aláírását és pecsétjét ollóval átvágták. Lásd MNL OL Festetics Lt Számadások 1829/30 P 276 766. d. XII-9/b/26-No. 169. 159 MNL OL Festetics Lt Festetics László iratai. Zárgondnoksággal kapcsolatos iratok 1806-1847 P 248 5. d. fol.78v-79v. Az iratot Tuboly Mihály (?-?), Zala vármegye első aljegyzője hitelesítette. 160 Uo. föl. 79v.
