Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 567 tak.122 Az 1825/26. pénzügyi évre vonatkozóan szintén hasonló trend figyelhető meg, jóllehet itt már nemcsak Festetics László különböző kiadásai játszottak szerepet, hanem, mint azt korábban láthattuk, az uradalmak részéről befizetett tiszta jövedelmek ekkorra már szintén drasztikusan csökkentek. Jellemző módon a félmillió forint körüli bevételi és kiadási főösszegek különbségéből keletkező maradvány igen csekély, mindössze 654 ft 40 xr konvenciós értékben, illetve 4062 ft 58 xr váltóban.123 Felmerül a kérdés, hogy a fenti kiadásokhoz képest hogyan alakult a hitelforgalom a központi pénztár nyilvántartása szerint, illetve milyen összegeket fordított Festetics László az adott időszakban tőke- és kamattörlesztésekre? Korábban láthattuk, hogy az örökség átvételének első pénzügyi évében s az egyelőre még kedvező felvásárlási árak mellett a különböző uradalmakból konvenciós értékben 109 875 ft-ot, valamint 402 620 ft „bankó czédulában” számított bevételt regisztrált a keszthelyi főpénztár. Az „udvari cassa” rendkívül magas kiadási tételei tehát egyelőre még fedezve voltak. Likviditás szempontjából szintén nem elhanyagolható tény, hogy Festetics László pénztáraiban az 1820/21-es pénzügyi évben konvenciós értékben 10 520 ft-ot, illetve 30 300 vft-ot helyezett el tizenegy hitelező 6%-os kamatra. Nagyobb összeget, vagyis ezüstben számolva 4-4000 ft-ot hitelezett Nedeczky Károly (1766-1823) püspök, valamint egy ismeretlen jogállású személy, a varasdi illetőségű Normer Vince (?-?). A papírpénzben hitelezők közül kiemelkedett Boda József (?-?) nagyatádi fiskális a maga 10 000 ft-nyi összegével, illetve a veszprémi káptalan 5000 ft-os tételével. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a korszak legnagyobb birtokállományával rendelkező Esterházy család hercegi ágának uradalmi pénztáraiban ez idő tájt jóval nagyobb számban regisztráltak hiteleket a „kisbefektetők” részéről, úgy Festetics László újabb hitelfelvételei egyáltalán nem tűnnek kiugrónak, s az is nyilvánvaló, hogy a korábban vizsgált nagyarányú kiadásait — elsősorban a keszthelyi és sági építkezések esetében — aligha hitelfelvételekből finanszírozta.124 Az árvapénztári befizetések, vagyis az úrbéres jogállású árvák örökségének védelme érdekében az uradalmi pénztárakban 5 vagy 6%-os kamatra felvett s az örökös nagykorúságának betöltéséig kezelt összegek, kiegészítve egyegy tehetősebb, netán főúri család örökségével, szintén jelentős értéket mutattak. Az adott pénzügyi évben az árvák tőkéi a főpénztár bevételi, vagyis „perceptionális” rovataiban konvenciós értékben 4860 ft-ra, illetve 39 750 vft-ra rúgtak bankjegyekben.125 Kisebb összegekkel ugyan, de minden pénzügyi évben 122 MNL OL Festetics Lt Számadások 1823/24 P 276 762. d. XII.9/b/22-No. 1. 123 MNL OL Festetics Lt Számadások 1825/26 P 276 762. d. XII-9/b/23-No. 304. 124 MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20-No. 1. Lásd a 14. sz. jegyzet adatait, illetve nem tűnik teljes mértékig helytállónak Grünwald Béla hivatkozott munkájának állítása, legalábbis a „konsumptív” kölcsönzések esetében, midőn így adja okát a magyarországi hitelfelvételeknek: „Az életforma megváltozása, már az infláció alatt is előmozdítólag hatott a konsumptív kölcsönzésekre, mindamellett a megnövekedett jövedelem elegendő volt a luxus kiadásainak fedezésére...” Grünwald BSzéchenyi István i. m. 16. 125 MNL OL Festetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20-No. 1. Az árvapénztári tételek közt ekkor szerepel 6%-os kamatfizetési kötelezettséggel gróf Festetics János Nepomuk (1776-1815) árváinak konvenciós értékben 4500 ft-nyi, illetve 35 000 ft-os (váltó) tőkéje.
