Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
558 KURUCZ GYÖRGY is 17 istállóban összesen 540 állat, amiből 33 tenyészbika volt. A „projectált” állapot itt is drasztikus, több mint 50%-os csökkenést irányzott elő, összesen 250 darabra. A Georgikonban például 10 tenyészbika helyett 2 darab, 28 tehén helyett 12 darab maradt. A gulyabeli állomány 1677 darab volt, ebből 35 bika, 433 tehén, 734 tinó, 470 üsző. A „projectált” állapot 30%-os csökkentést szabott meg, vagyis 1160 állat maradt, mégpedig úgy, hogy a bikák számát 15 darabra, a tehenekét 270 darabra csökkentették, míg a jármos ökrökét 937-ről 761-re. Érdekesség, hogy a bivaly-svajceria (keszthelyi Ujmajor, Balatonkeresztúr, Berzence, Döbörhegy), mely összesen 8 bikából és 162 tehénből állt, gyakorlatilag harmadára zsugorodott, s így csak Keresztáron maradt 3 bika és 50 tehén. A fentiekhez képest a „pojectált status” eltérő mértékű változást irányzott elő a juhállomány tekintetében, vagyis a számba vett 55 995 darabos állományt 65 800 darabra kívánták növelni. Arányaiban a növekedés a georgikoni majorban lett volna a legcsekélyebb, míg a többi uradalomban 10-15% közötti gyarapodást írtak elő. Meg kell jegyeznünk, hogy az igen tekintélyes, mintegy 10 000 darabos tervezett állománynövelés az évtized elejének állapotához képest, amikor is Palleta György 1822. január 2-án kelt összesítő táblázata szerint a négy prefektúrában 43 851 darabos állománnyal számoltak, hat év alatt több mint 25%-os növekedést jelentett.82 A zártartó racionalizálást célzó rendelkezései azonban nemcsak az egyes uradalmak allodiális gazdálkodását, termelési kapacitását befolyásoló döntésekben nyilvánult meg, hanem a Directiót, illetve egy-egy uradalom adminisztrációjának alsóbb és felsőbb szintjein alkalmazott személyeket is érintették. A tisztikar felsőbb szintjén Palleta György inspektortól ekkor vált meg Festetics László, aminek hírére nagybátyja, Festetics Imre gróf az Esterházy hercegi birtokkormányzat egyik tisztjét ajánlotta figyelmébe, aki egyébként Albrecht Thaer (1752-1828) möglini tanintézetében tanult, s mint ilyen „verständiger Viech und Shaafzüchter”,83 de természetesen Festetics László a zárgondnok akarata ellenére nem alkalmazhatta. A zárgondnok eljárása tehát számos tiszti egzisztenciát érintett, s az ennek nyomán keletkezett iratanyag, mindenekelőtt a hierarchia alsóbb szintjein tevékenykedő tisztek folyamodványai társadalom- és művelődéstörténeti szempontból is figyelemre méltóak, hiszen származás és előképzettség tekintetében egyaránt adalékkal szolgálnak. Az elsők közt elbocsátott losonci származású Gebier Gusztáv (?-?) fogalmazó 1828. június 15-i levelében azért folyamodott a Directióhoz, mivel „a mostanában felállíttatott Zártartói Kormány által hivatalábul eleresztetvén”, jövőbeli alkalmazása érdekében kérte a „philosophiai és a Keszthelyi Georgiconba végzett Tudományokról való Testimoniumok” megadását.84 Ugyanígy Bátky 82 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1822 P 279 129. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 83 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1829 P 279 165. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). Festetics Imre német nyelvű levele 1828. augusztus 17-én kelt Kőszegen. Festetics László és Albrecht Thaer, az európai hírű gazdasági szakember kapcsolatához lásd Kurucz Gy.: Válogatás Gerics Pál i. m. 258-259. 84 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1829 P 279 165. d. T. II. (nincs folio vagy numerus).
