Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
554 KURUCZ GYÖRGY vábbra is biztosítani a jegyzett adósságok után számított kamattörlesztési, valamint a felmondott tőkék utáni fizetési kötelezettségeket. Zárgondnokság és restrikció Amint arra korábban is utaltunk, a vizsgált periódus, vagyis az 1820-as évek végén került sor az adósságszolgálat folyamatos biztosítására, illetve a felmondott tőkék megfelelő törlesztésére képtelen Festetics László jószágainak zárgondnokság alá vételére. Jóllehet Festetics László és Szegedy Ferenc a zárgondnokság részleteit szabályozó egyezséget 1828. április közepén írta alá, a Helytartótanácson keresztül a Magyar Udvari Kancelláriához benyújtott s az uralkodó jóváhagyását célzó kérelemről szóló tájékoztatás közzétételére — az ügymenet természetes rendjéből adódóan — csak néhány hónappal később került sor.68 Ennek jelentősége abban áll, hogy elvben a közzétételig datálható követelések nyomán utóbb indított peres eljárások felperesei elsőbbséget élveztek a zárgondnokság kihirdetése után támasztott követelésekhez képest, melyek közt a sokszoros váltóforgalmazás eredményeképpen nem egyszer spekulatív célzattal kezdeményezett, a zárgondnok megtévesztését célzó, hiteles jogalap nélküli követelések is akadtak.69 Az eddig tárgyaltakhoz kapcsolódva fontos megjegyeznünk azonban, hogy a tizenkét pontból álló zárgondnoksági dokumentum nemcsak az adósságszolgálatra vonatkozó teendőket és jogosultságokat szabályozta, hanem a zárgondnok gazdálkodással és adminisztrációval kapcsolatos eljárására is kitért. Ennek értelmében Szegedy kijelentette, hogy „a Gazdaságot részszerént a most megállapított, részszerént még hajdani Gróf Festetics György Eő Excellentiája által behozott Systema szerént folytatni fogom”. Ugyanígy lényeges szempont, hogy 68 MNL OL Festetics Lt Festetics László iratai. Zárgondnoksággal kapcsolatos iratok 1806- 1847 P 248 5. d. föl. 2. A Helytartótanács 1828. április 16-án regisztrálta a zárgondnoksági kérelmet No. 6156 alatt. Gróf Pálffy Fidél (1788-1864) későbbi kancellár 1828. június 10-én kelt körlevelében tájékoztatta a megyéket, miszerint „Comite Ladislai Festetics, medio exhibiti altissimo Loco recursus, Sequestrum voluntarium, Cui se propria sponta subjecit, benigne ratihaberi, ac delectum per se Curatorem Franciscum Szegedy Suae Majestati S[acratis]simae Camerarium, et Co[mi]t[a]tus Zabolcsensis Officii Supremi Comitis Administratorem benigne confirmari supplicante [...]”. A Zala és Sopron vármegyétől származó hiteles másolatokat lásd uo. föl. 14., 25. 69 Példaként említhető egy bizonyos Moritz Ehrenreich és Theodor Tachauer 1836-ban indított pere, melytől a felperesek utóbb jobbnak látták elállni, s amelynek hátterét a Magyar Udvari Kancellária 1847. december 10-én kelt végzésének alábbi részlete világítja meg: „Im Jahre 828. nämlich wurde auf a. h. Befehl gegen den Gr Lad. Festetics ein Sequester verhängt, und bei widerholten Kundmachung dieses Sequesters im Jahre 845. all seinen Gläubigern bedeutet, in Betreff ihrer Forderungen sich ausschlieälich immer an den Sequestri Curator zu wenden, bei Eröffnung des Sequesters wurden alle Gläubiger aufgefordert ihre Forderungen zu spezifizieren, diese wurden durch den Sequestri Curator authentisch aufgenommen und deren Interessen vom Jahr berichtet, zwischen diesen Forderungen erschien niemalen die durch Moritz Ehrenreich im Jahre 836. vor dem N. Ö. Landrechte eingeklagte Obligation über 16 000 f. so daß schon hieraus nicht ohne Grund angenommen werden kann, Moritz Ehrenreich habe seine Active Obligation bis auf den lten Juli 827 vordatieren lassen, wo die obwaltenden Umstände noch klarer zu erweisen scheinen, daß Graf Festetics sowohl diese als die übrigen dem Ehrenreich verabfolgten Obligationen im Werthe von 80 000 f CM bereits während seines bestandenen Sequesters überschieb wahrscheinlich um dafür einige tausend Floren durch Wucher zu erhalten.” Uo. fol. 2-6.
