Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
546 KURUCZ GYÖRGY instrukciójának hetedik pontja rendelkezett a fenéki részen lévő nyolcszakaszos vetésforgóról, miszerint: „Megengedem, hogy a Fenéki Gazdaságnál bé hozott 8. szakaszos Turnusnál a trágyába vetett lednek [bükköny] után, őszi búza, és közébe tavasszal lóherrel, az árpa pedig őszi búza után, melly 2. esztendős lóheres földbejön, vettethessen, és igy ott őszi gabonára tétessen szer.”37 1824. június 1-jén kelt utasításában a növénytermesztés jövedelmezőségére reflektálva úgy rendelkezett: „A gabonának mostani oltsóságára és annak változó árrára nézve, és mivel a repce ára emelkedik”, tizenkét uradalomban összesen 600 holdon vessenek repcét.38 A számadások szerint a repce értékesítése ekkor 786 pft és 5858 vft 45 xr bevételt eredményezett az adott évben.39 Úgy tűnik, hogy a repce termesztése később is jelentős bevételeket biztosított, mivel Baron Izsák (?-?) keszthelyi zsidó kereskedő az 1829. július 31-i szerződés értelmében nyolc uradalomra számítva 1939 pozsonyi mérő repcét vásárolt fel (legtöbbet, vagyis 508 pozsonyi mérőt a szalkszentmártoni uradalomból) összesen 13 573 vft 52 xr értékben.40 Az állatállomány gyarapítása tekintetében szintén volt példa arra, hogy Festetics László személyesen rendelkezett a beszerzésekről. A Directióhoz intézett, 1820. május 9-én Sopronban kelt utasításából kiderül ugyanis, hogy együtt ment Albert (1738-1822) szász-tescheni herceggel Magyaróvárra, s ott hatszáz anyabirkát és hétszáz bárányt vásárolt. Utasítása értelmében az állatok elhajtásával Palleta inspektort és Erben János számtartót bízta meg, meghagyva, hogy vigyenek egy juhászt, hat bojtárt, két lovas szekéren takarmányt, s Palleta 1000 vft-ot vegyen fel a keszthelyi kasszából útiköltségre.41 Ugyanitt fontos megjegyeznünk, hogy Festetics László idejében különösen nagy gondot fordítottak az egyes uradalmak állatállományának megfelelő állategészségügyi ellenőrzésére, a rendszeres oltásra, amit a Georgikon professzora, Liebbald Gyula (17807-1846) állatorvosnak a Directio számára készített összeállítása is példáz.42 Festetics László egyébként a szakképzés fejlesztése érdekében is gyarapította 37 Uo. föl. 175v. 38 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1824 P 279 134. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 39 MNL OL Festetics Lt Számadások 1823/24 P 276 762. d. XII.9/b/22 No. 1. 40 MNL OL Festetics Lt Számadások 1827/28 P 276 765. d. XII-9/b/25 No. 473. 41 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1820 P 279 118. d. T. II. föl. 103v-104. Ugyanezen instrukciójából kiderül, hogy Festetics László Magyaróváron kapta az értesítést Tolna vármegye alispánjától, Cséfalvay Ferenctől (?-?), hogy a nádor megtekinti a „vizi építő munkákat mellyek a Sión és Kapóson, különössen pedig a Dunán folyamatban vágynak”, s még ugyanezen a napon, május 23-án gróf Zichy Ferenc comissariussal együtt Simontornyára megy, majd másnap Kölesd felé veszi útját, azután Paksra tér be ebédre, ebéd után pedig hajón Tolnára megy. Festetics László az útiterv ismeretében gondoskodott a nádor megfelelő fogadásáról. 42 Lásd Liebbald Gyula 1821. június 20-án kelt jelentéséhez csatolt „Praktische Warhmehmungen über die Schafblattern und Ihren Impfung” című harmincegy pontos elaborátumát. MNL Festetics Lt P 279 124. d. Ügyiratok T. II. föl. 162-163v. Nem mellékes, hogy a rendszerezett adatszolgáltatás gyakorlata figyelhető meg a magyarországi szaktudományok valamennyi területén a 18. század második felétől, így az állategészségügyi helyzetről egységes rendszer szerint készített fizikus orvosi jelentések gyakorlatában is a Helytartótanács illetékes szakigazgatási ügyosztálya (Departamentum Sanitatis) számára. További részletekkel lásd Krász Lilla'. Az adatoktól az információig, az információtól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-írás gyakorlata® a XVTII. századi Magyarországon. Századvég 70. (2013: 4. sz.) 166-171.
