Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
544 KURUCZ GYÖRGY thyány-birtokon működő üvegesmesterrel járta be azokat a helyeket, ahol megfelelő homokot találhatnak egy üveggyártó üzem felállítása céljából.29 Ugyanígy a prefektus kötelessége a megfelelően „controllerizált számadásoknak vezettetése”, az alkalmazottak, vagyis a tisztek és cselédek eredményes tevékenységének biztosítása, s végül, de nem utolsósorban, Festetics László gróf és a Directio utasításainak maradéktalan végrehajtása. A második pont értelmében folyamatosan be kellett járnia és ellenőrizni a különböző gazdasági egységeket, ispánságokat, pusztákat stb. A harmadik pont szerint ismernie kellett a kalkulálható robotmennyiséget, vagyis az ennek megfelelő munkaszervezésről kötelessége volt gondoskodni. Ugyanígy, a következő pontok szerint számot kellett vetnie a kalkulálható állatállomány-növekedéssel, illetve az ellátáshoz szükséges takarmánymennyiséggel. Igen lényeges szempont, hogy a „pénzes erő”, vagyis az alkalmazandó bérmunkások számáról, a kalkulálható költségekről szintén kimutatást kellett készítenie. A prefektus mindemellett köteles volt naplót vezetni az útjairól, a különböző tranzakciókról, az elvégzett munkálatokról. Az uradalmi tisztekkel rendszeresen ülést kellett tartania, a körleveleket fel kellett olvastatnia, továbbá időszakos teendői közé tartozott az is, hogy minden áprilisban ellenőrzi a határhalmokat, vajon „fortélyos intézetek” történtek-e, augusztusban pedig az uradalmi mérnökkel ellenőrizte az épületeket, hogy szükséges-e bármilyen javítás. Az értékesítések előkészítése ügyében tájékozódnia kellett az árakról, az egyes kereskedők kínálatáról, s minderről a Directiót is tájékoztatta. Szintén a pontos nyilvántartást szolgálta azzal, hogy külön szekrényben őrizte a hivatalos iratokat, azokról rendszeresen listát készített, továbbá novembertől novemberig terjedő időtartamban minden uradalom gazdálkodásának a dokumentált táblázatos kimutatásait elkészítette. Ugyanígy „számadásbeli visitatiót” tartozott megejteni a tisztek és számadók esetében, ellenőrizve, hogy egy-egy tiszt „nem bízza-e azt magukra az ispányokra, Nótáriusokra, Pajtabírókra? A Számadókat Documentumaiknak hetenként való tökélletes, elkészítésére reá szorítja-é? A Pénzes munkásokat azoknak írásbeli Individuális Consignatiója mellett a Perceptor által személlyessen és egy írástudó Bizonyságának jelen létében fízetteti-é, ezeknek naponként való individuális felirásában tartat-é jó rendet? úgy a Robotos munkásoknak a kiczédulázásában?” Végezetül azt is ellenőrzi, hogy „a conventiunátusok járandóságát, a deputatumokat kiadja-e, továbbá kiadja-e a cselédek conventiós levelét?”.30 Fontos megemlítenünk, hogy a jelzett 1823. évi directionális ülés határozatot hozott a perceptor tevékenységének pontosabb körülhatárolásáról, s eszerint az egyes uradalmi pénztárosnak a pénzügyi év zárási periódusának megfelelően májusra kellett elkészítenie „incassatoriumát”. Felelt azért, hogy a szerződésbeli fizetéseket beszedje, az eladott árukról jegyzéket állítson össze, vezesse „a Passiva és Activa Capitalisok Consignatióját”, ugyanígy az „Interesseket 29 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1820 P 279 118. d. Ügyiratok T. II. föl. 339-34Ív. 30 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1824 P 279 134. d. T. II. (nincs folio vagy numerus).
