Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
540 KURUCZ GYÖRGY Jelen írásunkban az említett területek főbb vonásainak áttekintésére vállalkozhatunk csupán, hiszen az egyes uradalmak ágazatonkénti termelési gyakorlata mellett a mennyiségi mutatók részletes vizsgálata, továbbá a tisztikar mindennapi tevékenysége, vagy éppen Festetics László hitelforgalommal kapcsolatos későbbi döntéseinek rendkívül összetett, sőt spekulációktól sem mentes, nemzetközi banki kapcsolatrendszert feltételező háttere, valamint ennek megfelelően az adósságszolgálat folyamatának minél teljesebb rekonstrukciója csakis átfogó, monografikus keretek között lehetséges. Nem mellékes szempont az sem, hogy a zárgondnoknak több hitelező által a Magyar Udvari Kancellárián keresztül az uralkodó elé terjesztett kérelme folytán egy kiküldött vizsgálóbizottság előtt kellett 1830-ban számot adnia két év időtartamú zárgondnoki tevékenységéről, vagyis a gazdálkodással, a tőke- és kamattörlesztésekkel kapcsolatos eljárásáról.15 Tanulmányunk vizsgálódásának időhatára tehát Szegedy Ferenc igazoló jelentésével zárul, amely a puszta befektetési, költségcsökkentési, gazdálkodási, illetve hitelforgalmi adatsorokon túlmutatva egyúttal a peres eljárások nyomán keletkező elmarasztaló ítéletek végrehajtásának moratóriumát kívánta legfelsőbb helyen elérni és igazolni.16 A jelzett problematika vizsgálatához alapvető forrásként szolgálnak a Festetics család keszthelyi ágának a Magyar Nemzeti Levéltárban (Országos Levéltár) őrzött fondjai, mindenekelőtt a központi birtokigazgatással és gazdálkodással kapcsolatos directionális ügyiratok (P 279), a directionális rendeletek, protocollumok (P 274), az egyes pénzügyi évek számadásai (P 276), illetve Festetics László zárgondnoksággal kapcsolatos vonatkozó iratai (P 248). Adminisztráció és gazdálkodás A Festetics család keszthelyi ágának központi birtokigazgatási szerve, a Directio tevékenységét szabályozó első átfogó, vagyis funkcionális és hatásköri szempontokat egyaránt tartalmazó dokumentuma 1793. november 5-én kelt.17 Fontos azonban megjegyeznünk, hogy Nagyváthy János direktor már jó félévvel korábban, vagyis a tisztek működését vizsgáló, április 2-án kelt uradalmanként!, táblázatos bontásban összeállított cenzurális jelentésében rámutatott a „Revisio alkalmatosságával” kifogásolt gyakorlatokra, jelenségekre. A kemendi uradalom „Summarius Extractusa” esetében például felrótta, hogy „a régi restantiákat az újaktól meg nem különbözteti”, míg a szalkszentmártoni tiszttartó eljárását azért kifogásolta, mert „A Status Personalisban a Tselédek fizetése pro 793 minden engedelem nélkül felemeltetvén, ez eránt néki Íratott, és tőle más status personalis váratik”.18 Nem lehet most feladatunk a korabeli birtokigazgatási hierarchia és a tisztikar funkcióinak bemutatása, annál is inkább, mert a korábbi kutatások 15 MNL OL Festetics Lt Festetics László iratai. Zárgondnoksággal kapcsolatos iratok 1806- 1847 P 248 5. d. föl. 48-52v. 16 A moratóriumok korabeli politikai, jogi és gazdasági aktualitásának hátteréhez lásd Diarium Comitiorum Regni Hungáriáé... Tom. IV Posonii 1827. 302-303. 17 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1793 P 279 3. d. I. föl. 530-533v. 18 Uo. föl. 449-452. A Directio által kiadott rendelkezésekről külön levélmásolati „protocollumot” vezettek Keszthelyen. MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás. Jó
